Hetikiadás, 1933. január-december

1933-09-19 / 39 [1519]

Valami"készül." - _ . ORSZÁGOS LEVLU*.-. -K. «M«Wlw Szeptember közepe JkájánJ mintha valami láthatatlan kéz rendezte volna, hirtelen megmozdult Európa szinte másfól évtizede tetszhalott politikai" olotc . Egymást érik a. noglcpotoeok.JU.iG múlik cl nap,hogy no hallanájik szerződések megkötéséről, barátsági nyilatkozatokról és olyan politikai természetű utazásokról, melyeknek a hátterében minden egyes esetben renekivul fontos oecűfcyck > húzódnak meg. A'felelős diplomaták mintha éreznék.hogy a tél beállta előtt dUlőrc kell jutniok,ha ncn akarják .hogy ^söpörje őket a politikával nem nagyon törődő, hanem a betevő fal"tért kűzkőáo tömegek haragja. Heg o tavasszal kezcédőtt cz a. határidős politika Amerikában,ahol a munkanélküliség fojtogató keze az újvilághoz illő módon gyökeresen fogott" hozzá a mai rendszer megváltoztatásához .Az érzéketlen nagy töke és kartojuralan viaskodik nost az állani hr.talonnal* A harc nég koránts.n dőlt cl, ac a jelek arra vllmük.hogy Roosevelt elnök marad ,-yőztcs a"porondon. Ezzel csaknem cgyicőbcn alakult at a némctbirocrlom egész " politikai, gazdasági és társadalmi elete, hogy lerázva a liberális rendszer béklyóit, olyan viszonyokat remetsen,amelyek leginkább megfelelnek a világháború utáni idők szollemenők és megtalálják azt az utat.amely kivezet a legyőzöttek és yőzötcsek igazságtalan és csak ellentétet kiélező függőségébe!. A balkáni államok és Törökország külön utakon igy okoznák megvédeni árdokciket. Ha már olyan szerződéses hálózat bogozza, egyiket a. másikhoz,hogy a" távoli szemlélő cl sem tud igazodni rajta. Szovjetoroszország is érzi elszigo-" ' eltségének feát»ányait és Európa, vezető hatalmával iparkodik megegyezni. A fran.-" la. és szovjet politikusok süru találkozása, szeptenborben olyan mindennapivá vallj ogy náT az a feltűnő, ha nem hallunk róluk mindig ujabb és ujabb részleteket; Olaszország a. szorgalmas munkában és a belső egyetértés mcgszilárái-" ásában keresi boldogulásának biztos itókát. Hasonló a. brit világbirodalom törokvése is. Mindegyik saját magával van clfrgialva és belső bajai nem engedik meg zt a. kifele valé munkálkodást,anit a világháború előtt annyim megszoktunk a agyhatalmaktól. Először mindegyik c. rr.gr. portáján akar rendet teremteni,hogy kifelé :e gychgitsék cselekvési sugarát _ a. belső ellentétek. Kort ma nincs olyan • ország,amely meg volna" elégódvc a. világ folyósával. A győztesek görcsösön ragaszkodnak elért sikereikhez ,viszont a másik" oldal és a. semlegesek" kicsi -tábora javítani akar ' sanyarú helyzetén. Ösztönösen érzi nindogyik, hogy ebben a nagy feszültségben , az 'érdekek ekkora ' ellenkezés éhen és ütközésében feltétlenül ki v

cll robbannia, annak az akaratnak,anoly békés uton találja neg a nogoidás lailC S C'.ÍJ • TT ü

toljáre hagytuk Középeurópát .amely általános vélemény szerint a. müveit rLAborisóg életének és ooldcgulásanek valóságos tűzfészkévé vált a. párickörhyéki békében. A nondvacsiiiált uj országok életképtelensége másfélévtizcc. alatt bebizonyosodott és ma. áár ott tartunk,hogy a szilárdnak vélt kisantant tagállamai ' között is megindult a kíméletlen gazdasági háború

;

'pedig csak c

%

ben az évben kötötték neg az úgynevezett " gazdasági kisentantet'

7

,'cnely-r.z illetékes politikai sok szerint - nagyobb és naradendóbb értéket képviselt,mint az a politikai szö" vétkezés,amely 19l8-ban alakult IJagyarcrszág ellen. A volt Osztrám-Ma.gyar Iloncr* chiábéi kihasegatott államok]koldusok lettek és veszélyeztetik nemesei: egymást, kanén az egész nüvelt emberisé; nyugodt fejlődését. Ausztria, jajong legré" ebben" *á*a.,áo na Méc ózok -sinesoiK-jk c.obrn c. jólóibes-, nogy állandósítsák • könyöraee-* ^.2*p|BtajpÍttpl a. kis osztrák állán is megpróbál ja,nogya n állhatna, meg a saját lábán? A bécöi ketholikus nagygyűlésen elhangzott hivatalos nyilatkozatok szintén azt mutat ják,hogy állani és azca.sá'i berendezettségén olya.n változtatásmkat hajt végre,amelyek fonókortttX forgatják fél politikai,társadalmi és .gazdasági életét. Ebben a nagy vajúdásban ni a csendes és óvatos megfigyelő szerepére .-'llalkoztunk és nagyon helyoson ugy intézzük ügycink vezetését,hogy semmiféle .' rdulat so lephessen meg bennünket. Nem kötjük le magunkat egyik íélnek snm, csal: az iga zsarunkat követeljük, de ebben sohasem lépünk le arról az egyenes útról amelyen ezerévig haladtunk és amelynek köszönhetjük mindenünket. . ( A tél küszöbén ül össze a népszövetség ,hogy a. leszerelés kátyúba jutott szekerét kimozdítsa helyiről. Ez lesz az utolsó ilyen kísérlet,nely«ek " sikertelensége után ki fog rob:anni a bizalma.tlnnság és mc'kezdődik a nyílt versengés, a melynek senki sem tudhatja előre az eredményét. A nemzetközi politika boszorkánykonyhája tehát erre az őszi genfi találkozóra és a. várható eshetőségei rc kotyvasztja a szövetségeket és gyűjti "az erőket a leszámolás előtt.