Hetikiadás, 1933. január-december
1933-09-19 / 39 [1519]
C tfP jJQmO££&C.:Uii. K. az.kció , irdcmos, munkds kezekből hullott ki S toll, elnémította a ha tel mi önkény s felvidéki magyarság lelkes ^szóvivőjét, s Prágci ^ogyar Hírlapot,s ezáltal megfosztotta százezrekre menő elszakított véreinket legbátrabb harcosától, attól a sajtóorgánumtól, amely mindig tán tori tiv; ta tlanul küzdött az elnyomottak jogaiért és kitartásra búzái tas&v?l nem engedte csüggedésbe meé rülni a kishitückct. Rágó te s Zalka volt már :. prá-gai kormány férfiak szemében ez a szókimondó, soha meg nem alkuvó ,magyar ujsag» amely nem adott fel sommit. meggyőzó'dóséból és minden gáncsvetós, minden megkörnyékezés ellenére is következetesen kitartott elvei mellett, hirdette lefelé a afcgsar nép, ós fölfelé z kormány irányában azt, hogy az i dogon uralom alá korült nagy ars ágnak nemes k kötelességei, hamsa jogai is vannak, amelyeket még a békeszerződés is biztosit neki., de biztosítanak azok a dómokra te elvek is, amelyeket a cseh kormányok oly előszeretettel hangoztatnak mindig kifelé. Ami kor -ózonban a felvidéki ma-jyarságnák oz a legtekintélyesebb lapja felhozott egy -két kiáltó jogsérelmet ós azt a kivánságát is merte kifejezni, hogy adjak meg a magyar kissebbségnek az őt mogiilotő jogokat, akkor tanr c cseh kormány sutba dobta dómokratikus elveit, okkor már elvetette ezeknek az elveknek egyik legfontosabbikáról * B sajtószabadságról vallott nézeteit és működésbe hpota az a erőszak fegyvőrét, e lapbetiltásokat, s lap olkobzásokat é S minthogy ezek gz erőszakos cselekedetek sem tudták megadásr: kényszeríteni felvidéki testvéreink gerinces szóvivőjét, jött még nagyobb fegyver ellene, három hónaira beléje fojtották a szót, elnémították c Tegfüggo ti énebb és legigamnondóbb magyar lapot. Az elszakított magyarság sajtójának gúzsbakötésére nem is az első felhábotitó cselekeaet ez. Kíséri ptoztek ^mr más eszközökkel is. Zsoldjukba fogadtak a csehek egy-két sajnálatosan el tévelyedett, nemzetét hűtlenül elhagyó magyart is, kormánytámogatással, . ..*u' elsősorban jelentékeny pónzösszeggokkól magyarnyelvű ujsagpkat Írattak velük, hogy így megtévesszék s Felvidék régi magyar lakossá,gát s saját nyelvén hozzája szóló, de a cseh politika beolvasztó törekvéseit terjesztő szólamokkal, ő hogy ez asm sikerült nekik, abbrn z józangondolkozasu és nemzeti hagyományaihoz hiven ragaszkodj magyar véreink elutasító magatartása mellett, nagy szerepe volt éppen s Prágai Magyar n irlapnak, amely leloplezte ezt a hitet ismédé üzclmet ós nem engedte, hogy a kisseejbségok keserű kenyerét fogyasztó ar.gy-rokksl megtagadtassák fajukgt. Kudarcba fulladtak a legnagyobb részt szofcovónyok Által szerkesztett OEgyrnyolvü, de iaggén ós megtévesztő szellő ,. újságokkal való kísérletezések,s mert a magyar nép nom akarta elhagyni az ő érdekeit képviselő lapját, onnok mogse^üsitósóre törnek most. Nemcsak egy magyar lapot, hanem az elszakított magyarság százezreit sújtó ez az uj.^bb erőszak jollomző bizonyítéka annak, hogy milyen s valóságban a sokat hirdetett cseh demokrácia. Bizonyíték ncmcsaK a. mi számunkra hanem remélhetőleg azok számára is, akik létrehozták a mai helyzetet és okulhatnak ebből is, hogy hová vezetett akkori elfogult g • elj.iúsuk. A párisi ut, A rongy-r belső politikai életnek és az egész világpolitikának váratlan eseménye volt a magyar külügyminiszter párisi utja« A szenzició ere- m jével halott cz az ut, főként azért, mert ugylitszik - világpolitika tényezői közt ós a. külföldi sajtóban is akadtak olyanok, akik azt hitték, hogy •-agyarrszog bizonyos oldalra olyonnnyira elkötelezettnek érzi magát, hogy oz az elkötelezettség akadályát képezheti a francia kormánnyal való közvetlen es barátságos .'tárgyalásoknak. A párisi ut tehát főként azokat lepte meg, akik nem egészen helyesen ítélték meg nemzetközi helyzotünket, wiost aztán megtudták, hegy *"".gyerDrszig külpolitikai függetlensége megengedi, hogy Rómába. Berlinbe és PArisba egyaránt elmehessenek államfőrfiamk és tárgyalásokat folytathassanakaz ország fontos kérdései ügyében. Ez az ut tehát mar ebből a. szempontból is fontossággal bírt. Azok, akik jól tudtuk, hog-y mi a helyzet^ örömmel üdvözoltük ezt az utat, 08 nem kellett megdöbbennünk : meglepetéstől ennek hallatára. A párisi ut kiegészítője és folytatása volt annak a széleskörű r gazdaságpolitikai akciónak, amelyet a kormány a mo *yar kivitel feL-Lcneite- se érdekében indított. G-zdasógi t -ryal ás oka t folyta t ott ^ Kánya Kilmin kulugyminiszter Parisban s a szjrjsabb rr.z^asági kaposolatok kiépítése, a kölcsönös, gazdasági és kereskedelmi forgalom élénkítése ügyében megkezdett tenacslpozisai - részletekre vona tk-zóan a párisi magyar követség folytatja* /lolyt.kov./
