Hetikiadás, 1933. január-december
1933-08-07 / 33 [1519]
Törvénnyel szabályozzák ez építőipart . °^^ G< JÍÍ^ ÉLTÁH "Az 1884 évi ipnrtörvény megalkotásánál a törvényhozás kironata,hogy az építőipait'különleges fontossága miatt külön törvénnyel "kell szabályozni és ~ utasította az akkori'kereskedőiciaügyi minisztertrhógy sürgősen terjesszen"a Ház elé törvényjavaslatot az'építőiparok gyakorlásáróljaddig is ezeket az 'ipaokat" rendeletileg sZabálxozza.Az'ata 49 év "tort cl ,az' építőipar "évtizedeken""keresztül sürgette c törvényt",de a javaslat sohasem került a törvényhozás elé] jóllehet az összes többi iparokat azóta másodízben is szabályozta a törvényhozás az 1922 évi XII törvénnyel. ~ - -— Most végre Eabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisztor najfcondro tűzte e kérdést "és leghatározottabban, kijelentő ttojhogy ősszel a "parlament elé" terjeszti az építőipari törvényt már esek azért is,mert a hatóságok által"sem"ismert százféle rendelet és olvi döntés olyan jogbizonytalanságot teremtett az épitőipap üzés torén,hogy a kontárkodás egy iparban som burjánzott ugy cl,mint "az építő- ' ipáiban és a képzett""építőiparosok ma már alig tudnak megélni a sok kontár mellet Különösen szorgalmazták a törvényt a kömüvosmcstorok.akiknek száma " 4500 az országban és" az építészmérnökök,akik az épülettorvczósnél akarnak törve-' nyes Jogokat ázercznl.A kereskedelmi miniszter'utasítására Dr.Hallá Aurél miniszteri tanácsos,a törvényelőkészítő szakosztály főnöke bőtök óta"tárgvelásokat fot: xt az építőmé s tor ok, kőfaragóm os torok és ácsmesterek képviselőivel, hogy az ellentétes kívánságokat összeegyeztesse ha lehet,mielőtt a hivatalos törvénytervezetet elkészítik. "'" ;. Az érdekellentétek kiegyenlítése azonban eddig nem "sikerült ^mort foként az "építőmesterek, akik mint -egy ezren vannak az országban, azt kivan jók, hogy a 20.000-nél népesebb városokban kömivesmostorok még egyszerű földszintes lakóna-: zakat, gazda sági épületeket se épithossonokjilycA Helyeken csak építőmester építhesse n.A kőmivesmcsterek"viszont' azzal érveinők,hogy a kis és nagy községekben eddig is mintegy 6000 kisebb kőmivosiparos él .akik mestervizsgát nem tettek^ ezek a kisközségekben akarnak megélni Ja kőmivo smo st ereknek pedig a városi ösalddiház építkezésből kell mcgélniök,sőt azt köve telik,hogy engedjék m\jg nckik^az egyszerű -szerkezetű manzardos és egyemeletes "épülőtök építését is,miután az utolsó évtizedekben a komivcsmosterek képesítése lényegesen"szigorúbb lett és főként az'építőipari szakiskolából kikerült képesitett" komivcsmesterek elméleti előképzettsége " is azonos az építőmé:terek előképzettségével,akicugyanazt az épít ©szakiskolát végez ték j csak egy külön építőmesteri vizsgát tettek még. Köve telik a kömive smes te rök zt is, hogy a törvény engedje meg építő"-és kőmivo smo s tor cégszerű társulását is, mert "ma a2 a lehetetlen helyzet all fenn, hogy a komi vc smc stert nem engedik"'társulni oki•épitészjépítőmester fiával,holott minden tehetősebb kőmivo smestor ma má" épitőmestert,sőt építészmérnököt nevel fiából. A nagyvállalkozó építőmesteri érdekeltség befolyására az utolsó" évtizedekben a szervezetlen komive-smesterek munkakörét több ízben rendeletilóg megnyirbálták és'nagy az elkeseredés az ország kömive smes terei körében amiatt"Jnogy a budapesti építőmesterek most egyenesen ki.'akariák szorítani "őket a 20•000-nél"népe sobb városokból;és a. nagyközségekből is,ezért országos propagandát kezdtek fogaik megvédéséért,sőt régi jogaik visszaszerzéséért,mert a Vidéken élő" 130'"épi-" tájiostor az épittötöközönségot is kartclszerücn kihasználná, 7 ha monopóliumot kapna a városokba n. Ezért közérdekre hivatkozva is~har*ot indítottakba kömive smes terek és iparosok az épitőnagyvállalatok monopelisztikus törckvé-.oi ellen .E höT'Co'.t előreláthatóan a kereskedelmi miniszter dönti cl törvénytervezetében szeptemberben .Addig is a komi vc smes terek és iparosok'még augusztusban országos nagygyűlést hivnak össze Budapestre jogaik megvédésére, A" túlzott "termelés "mint" a gazdasági válság előidézője. ' A világválság keletkezését "érdetcsen világítják meg a következő a~ datok:1913 és 1925 között a világ egész népessége 4 ,;-al szaporodott,ugyanébbdn az "'időben az élelmiszerek temcleso 10;'.?-al nőtt,a nyersanyagok produkció ja'pedig 25%-al emelkedett.A kereskedelem volumenjének növekedése 7 %- volt. léétől 1929-ig,tehát a gazdasági fellendülés éveiben a Világ lakossága újból al szaporodott,az élelmiszerek termelése 5 fr-al nőtt,a nyersanyagok produkciója 20 %-üX szaporodott,a'világkereskedelem terjedelme' pedig 19 szazalókkal,Ebből ""látható j hogy a'mai válság gyökere visszanyúlik az úgynevezett gazdasági pros peritas kor szakába, mert a termelés hatalmas növekedése indokolatlan volt es "." csak mesterségesen állott elő,mert a lakosság száma nem növekedett olyan;aránvban,hogy meg lett volna a természetes kereslet a nagyobb tömegű árucikk iránt. n ön
