Hetikiadás, 1933. január-december

1933-08-01 / 32 [1519]

• ~

p

SEn. Óraik .a aaíftUrJk Irta: Igmáflix Géz

*A Burg kemény kövezetén kísértetiesen kopogott,az őrszem patkója. A fehérre dermedt iák merev ágai mogszitálták a hangot es a fényt,moly az alvo császári város felől növelte az árnyékot. ..iélokolo^volt már oz^cz egyénicgctos csendháborítás és aki véletlenül rajtafolodkcsctt,elálmosodott toló,Csak az őr lelkében nem tudta ol altatni a háborgó gondola toka t. Mer t bont az őrszeba fáj tó lovégőjében a pislogó mécses gyér világánál suttogva hajolnak össze a kemény magyar koponyák t , . -J. , •Ssorul e kapca a nemet csizmában,csak mi on zzuk itt a császárt. Mikor Sövege3 káplár már az aj tóban állt, épen ezt sziszegte Visi Sándor és s fulánkos szó ugy belekigyózott Eke János fülóoo.hogy azóta is ott csapkolédik benne,akárcsak a Sába füzesében törbecsalt sikló fényes sima teeée. -Csak mi őrizzük itt a csiszárt - dobogta ki c. OSÍMBÍE szó tagonként és a sarkantyúja éles pengése szinte hasogatta a lelkét.Nem tudott megszab;: dúlni ettől a meneattél,amely a hazulról érkezett hirck rövid összofoglalá-sa voi tokában megrándult s kivont kard. Akkorát fujt,hogy, maga is %QÍ riadt tőle.Óvatosan körülnézett és majdnem kővómeredt a meglopóoostol,mert se\ló utja vógőn ott állt maga a császár.& félhomályban is megismert* iaagas

7

karcsu alakiát,amelyet a fístsg köpenyeg sem tudott n»@r öltöztetni* . e

_ . -uaraejon csendben - szolalt meg az liju császár, móg mielőtt a húsza tiszteleghetett volna, rzutan odalépkedett eléio. Az orszobaból halvány feny verődött, a magyar fiu arcába. A csiszár belefúrta loanyosan kek,szelia szemet a hUszáriba, - Hcva való? - kórdoztc sllg hallhatóan. -Felség..:: parancsára : Szanyba, Sopron varmegyébe. - Kikor volt otthon utoljára? - felséged peronosára : három éve mult az őszön, - Jlnok-c a szülei? - Felséged parancsára: élnek,hála a jóságos Istennek. A még majánom gyermek uralkodót meglepte ez az értelmes es határozó fel elet.Hosszabban fürkészte a ny lt tekintetet és tirult.hogy ilyen emberre okmert lcgc.la.bb megtudhat ogyot icást a hadsereg honrula tarol. m Eko János közhuszár halvánnyá mereveivé állt cló'tto,do hiányzott beTőle a merhuny asz kod ásna k és alázatosságnak az a riadt keveréke,omely ennyire je lemzi a legfőbb hadúrral szemközt álló ogyób nemzetiségű katonát. Ferenc József nek pedig ez tetszett legjobban. - Tuá-c valamit :z otthonvt ledről ? u huszárt mellbevágta ez o kérdés, de nem zökkent ki nyűg., lírából. -Felséged parancsára: tudok. - Pólódul I - firtatta a császár kíváncsian. - Felséged par

r

ncsárai Az öcsém felcsapott honvédnek - vágta ki csil logő szemmel,de erre meg a oísik lepődött meg. • Hont ódnaki - Felséged parancsarai Görgey hadtestében szolgál. A csász.ar önkéntelenül elmosolyodott orre a visszás kijelentésre,mer hiszen az a fiatol honvédtábornok éppon az 5 kodves Schlick cltábornagyát tette csúffá azokkal a szedett védett honvédokkal a bronyiszkei hegyekben. - Sokan elmentek honvédnek a falujából? - Felséged parancsára: az apám a.

g •.^

oro

,,

J1Iá

i ogyütt Komaromban szolgál 5 Klapka-tüzérek rogi mentjében. - nonmjn tudja ilyen pontosan a neveket is? - Felséged parancsára: minden magyar érrel beszél. Fa.gye s szól nyrrgalt át a fák köze*bt és sikongva rázta meg a Burg si. tét abla Kait .A "császár elgondolkodva meredt bele a hirtelen támadt téli zivatarba és bágyadtan emelte kezét a csákója szólóhoz. - Köszönöm. Jó éj aszkát. ;

T

;sztclenül osont cl a vastag fal mentén.Ege János közhuszár pedig befordulta vonalé a és „dobogott tovább a "lépése. - Csak mi őrizzük itt a császárt...