Hetikiadás, 1933. január-december
1933-08-01 / 32 [1519]
/Őrzik a császárt" I.Taalytr/ ut Kosorvcs esztendő pergett mar ic azóta a íajdaiom orajan uo ^LL XU J! csak huszárok, még pedig- császári regiment vigyázott a Burg nyugtalan alm^ra.iaort akkoriban olyan vihar bujkált a lovagiban,hogy talán meg a faxlevelei kosott pihegő madár nyelvérc ia rátaposztotta a aalt. Mozgolódtak a leigázott nopek.i' 4 alatti mnrajláo. ükölprcbálgató ropoMs szakadozott bele a fülledt nyan oiszakabí melynek mozdulatlanságét Eke János közhuszár csizmájának ütemes kopogása szúgatta apró danátokra* Lotnetségos, hogy a s arkentyuic csilingelő pen ;ose guv ta lo a vártara a császárt i$.Megint csak ugy toppant cl éje, mmt hat eaztonLöfal ozoiotj azon a téli éjszakák, csak most nom loocdött meg annyira, tele.Suhintva hasította a kardja a levegőt, és össseszeri to tt ajakkal tisz tolgot t,^z ogan a pro csillagok virrasztottak. Halottas derengésük összekeveredett aa orszoba ablakán kikaváncsi-kodé mócslangévtíl, ** kot férfi egymásra meredt. - Hej,do mogüroredett a császár! * gondolta az egyik. - mt láttam valahol ozt az arcot - szaladt ráncba* a jfláeik homloka* Do dgyik se mondta ki a vélokodősét. • Bova való? - suttogta végre a nagyúr* - Felséged parancsára: Szanyba,Sopron vármegyóbo. "yugodt férlihcrkolás fuiolazctt fci az őrszccábél. - Szanyba?.* .Szanyba?.*. - ismételgette gépiesen es végigsimi totta az *rcat. - akkor mi már találkoztunk í*t --^szer. Kern?- * • - ií'clsogea L^rancsára 184y január óO.-sin.. tliMlfili - Igorjaikkor* *• Kel járt azóta?... - Felséged parancsára: l&sraap elindultunk Lojabardin felé, do Gráaba.. megváltozott a direkciónk. «aaakanyarodtunk Ifegyarorszagba és kiérne tujvár alatt el lógtunk egy kompánia dragonycst. - Dragcnyost? - ütötte fel a fejét a császár. - felséged parancsára: egy kompánia császári c^ragonycst.uakcsy kapitány urunk meg Gsapc hadnagy urunk ,Isten nyugtassa haló porában,vezetett bennünket, ' , , . , A , , . , . - Irtom - szakította meg a császár iiű,goson.-i*s most hol van a kapitány uruk? - Felséged parancsára: Olmütz varában eszi a rabl:onyorct t ha még nom szólította magihoz ás Úristen, mert a szőrogi csatában muszka golyó is átfúrta e mellét. Akkor mar ezredesünk volt. De milyen ezredes!- lobbant Ián gr a az e ;yk orrhonvéd tizedes. • Hát maga hogy került ide?- terelte a szót uj nyomba a másik. - Felséged parancsára: Világos után rabsárba estünk* Szegődén tiz esztendőre besoroztak a császáriakhoz. De megintcsak közhuszárnak»<Azéta igy vagyogatunk valamennyien, akik megmaradtunk a szabadságharcban. Az őrszobán hirtelen megszakadt az egyenletes horkolás* 4 fáradt csöndbe pedig; boloosiripolt egy fészkét koros" madár.** császár felnézett az érre. Éppen akkor futott lo az aurus'ztusi éjszakában az egyik nóvtolón pici csillár. - Sínek a szülei?- Felséged parancsára: Szegény ódesapám a temesvári csafcában/esett e. édesanyámat meg sírba döntötte a sirdogálás, amikor '.velem együtt az öcsémet is besorozták a császáriak. *.zóta* elbitangelódott a kis jószágunk is**. «* császár lassan leejtette fejét a mellére. Bont az orazobán kemény hang recsegett; Fiszi und Ssöfo*osz!-mire Eko János közhuszár markában megremeg? geti e kard*íb •hullá.mzctt a melle s lenyelte a fáj dalmát. Szerény jó Bakos'őrmester ur ugy szólította a legényeit, hogy "édes fiam Visi mog Süveges... "Nincs moh magyar tiszt az egész sz ép ár o gimentbon, az altisztok közül is csak ery tud megy a • rul - káromkodni .Az ersscbából kivágódó zaj téri tette magához a huszárt is, meg ; ; c s-s zárt is*mo' ; ;int ütsszoakadt a tekintetük, egyikében a kemény elszánás, amásikéban oedir a töprengés lett úrrá.Ferenc József fel omol te a kezet* Talán a csikója szélet akarta megérinteni, de a huszár vállán nyugodott meg* Halkan kérdezte:Eso után mi a szándéka?- Felséged parancsára: Őrizzük a császárt és várunk. A tiroli őrvezető nyomában akker lépett ki a küszöbön Visi Sándo: es Söveges József császári közhuszár* . Aw
