Hetikiadás, 1931. január-december

1931-12-29 / 52 [1517]

K. szekció /Régi farsangolás,folyt./ A mohácsi vész után a török hódoltság korában a magyar vitézeknek annyira a vérükben volt a mulatozás, hogy elcsavarták a bort nem ivó török fejét is,akivel - ellenségeskedés ide vagy óda - összeültek egy fedél alá, egy asztal mellé,

/

italozni. A török basák meg igy farsang ideien, egyre Írogattak Bécsbe a királynak a panaszos leveleket, hogy a végvári legények borit tubán nem néznek sem Istent,sem emberséget,megszegig a frigyet, vagyis a békét és a saját szakállukra rendeznek párviadalokat,kisebb csatákat,sőt még várvivásokat is fogadásból, italos fővel. A verekedés és rendbontás után azonban megint csak egymásra találnak,egy asztalnál isznak tovább a legyőzött törökkel, akinél derekabb és becsületesebb ellensége és italos pajtása sohasem volt a magyarnak. /Igmándy Géza./ Különös folyók,csodálatos tavak a természet héztartásában. Az iskolakönyvek tanítása szerint a természetben ódesvizi folyókat és tavakat tálálunk s ezenkívül sósvizü tengereket. Sz azonban csak nagy általánosítás és a valóságban ezeknek,a vizfajtáknak a legkülönbözőbb keveredései ás elváltozásai fordulnak^elő. Délamerikában, irgentina haturában például van egy folyó,amely a forrásától kezdve mindvégig sós és ize nagyon hasonlít a tenger vizére. Az Egyesült ..Hámokban az egyik forrásnak 85 fok a hőmérséklete s igy melegfürdőnek hasziidíható. lég érdekesebb i exikónak eg^ik folyama,amelyik "tűzveszélyesemért petrlléumreteg úszik a tetején,amelyet a forrásvíz s fald belsejéből hoz magával, A gyógyerejü vizek közt'a legismertebb az indiai Gangos; erős rádiumtartalma van s igy nem csoda,hogy az indusok már évszázadok óaa tömegesen fürdenek benne a vallási ünnepeiken és szent víznek tartják. l)e másfc j ta,fantasztikus különlegességekkel felruházott folyók is előfordulnak.Chilében folydogál egy kisebb folyócska,amelynek 'Savanyu patak" a neve. A vize olyan savanyu,hogy az állatok is elkerülik,még a legnagyobb szárazság idején is. Partjai kopárakba növény,se állat nem ól a közelében, érdekes,hogy savanyúsága nem ásványi eredetű,mint ahogy a gyógyító hatású,savanykás izü A^SYányv,i,ze,knál" lenni szokott,hanem a vizében lévő savanyuság Korhadó fák bomlási terméketői,szárma zik,valószínűleg a faecettől. a. folyó felső folyásánál ugyanis,a viz még tiszta, forrása körül fák állanak s csak ennek az erdős,fában dus,vidéknek az elhagyása után kezd a viz savanyu lenni s kezdenek a partok kopárabbá válni. Val mire mégis fel tudják használni ezt az 'esetés" vizet, kimerik, £iszta kútvizet Öntenek hozzá,cukrot tesznek beléje ós limonádénak isszák. Azt mondják fris-sitő hatása van és íelhigitva egyáltalán nem ártalmas. Vannak azonban "cukros" vizek is Amerikában, iíebraska állam északi részében egy völgyben néhány év előtt nagyobbfajta agyaggödröt vágtak ki a környékbeli lakosok, 'zután a gödörben az esővízből kís to képződött,amely hirtelen nőni kezdett,még petig nyár idején,amikor éppen nagy szárazság volt.Néhány hét múlva már az egész völgy tele volt vízzel,a tó felületének az átmérője több kilométer nagyságúvá lett,a viznek pedig édeskés volt az ize,mintha eukrot oldottak volna fel benne. » nagy vízmennyiségek előbukkanását könnyű volt valamilyen földalatti forrás ,megnyilásával elfogadhatóan megmagyarázni,de hogy mitől kapta a tó édeskés izét,máig se tudták eldönteni. Ardekes.hogy halak es rákok szokatlanul nagyra nőnek ebben a különös vizben. Essdálatos rétegeződést állapítottak meg a tudósok egy norvég fjord hegyekből körülvett vizében; három különböző rétegre oszliu a fjord vize: a legfelsőbb rétegben édesvíz van,amely egy hegyipatakból ömlik a fjordba.^z a réteg mintegy 3 méter mély és /

különböző édesvízi halak és más állatok nagy-számban élnek benne.A következő réteg mintegy 7 méter mély és sósvizből áll: a tenger vize ugyanis behatol a fjordba és sós tengervíz alkotja ezt a második réteget,amelyben természetesen tengeri halak élnek. A legalsó réteget a halál zónájának nevezik,mert csak egyes baktériumok és az iszapban csúszkáló férgek tudnak megélni benne, ^bbe a vizbe valahonnan kénüidrogén keveredik bele állandóan s ezgrt na yobb élőlények itt már nem élhetnek meg. A legérdekesebb azonban az,hogy a különös berendezésű fjordban a viz egyes rétegei még a legnagyobb vihar idején sem keverednek össze erősebben s igy az egymás fölött szakaszosan elhelyezett különböző állatfajták életében sem áll be semmi nagyobb háztartásbeli zavar.