Hetikiadás, 1931. január-december

1931-12-29 / 52 [1517]

Régi farsangolás. _ ' \Aj wlí^t^.amióta írott emléke maradt a magyar nép szokásainak és cselekedeteinek, minduntalam találkozunk ezzel a kifejezéssel: vidám lakás, ami mai nyelven azt jelenti, hogy jól érezték magukat,vagyis mulatoztak. Van egy régi magyar közmondásunk: á bor a menydörgös menykőre is jó. ,seink ugyancsak g\akorolgatták ezt a bölcs megállapítást a valóságban is. i.kár öröme,akár bánata aladt a magyar embernek, fölös érzéseit megosztotta, vagy belefojtotta az italba. Innen támadt azután a külföldnek sz az~elismeráse, hogy a világ egyetlen egy nemzete sem tud ugy mulatni,mint a magyar, -nnyi urisag,mináig pattanásig feszült jókedv , gondtalan pajkosság.de emellett a hc tárt at ne., lépő udvariasság található a vígan lakozó magyar legényben,hogy az idegen szemlélő alig telik be a csodálkozással. Ezer esztendeig mindig akadt valamink az örömre.dó még inkább a bánatra. 11 vei pedig vitézi kardforgató nemzet bujában óiségat,hanem inkább ital mellett feleitget leesett fejjel, szomorú szivvel,de mindig ütésre ránduló kemény ököllel

?

mulatós duhajkodó hírünk támadt. A régi krónikák,melyek eltorzított színben,látták a magyart,az ezer és néhány év előtt ,011, és történelmet, iegyeigető jámbor szerzetesek leirásán is megérzik ez az álmélkodás, bár egyébként ugy festik le őseinket,mintha nem is emberek,hanem emberbőrbe bujt ördögök lettek volna. Svájcban Írogatta fel hideglelős észrevételeit és fogvacogtat tapasztalatait eg§» szent galleni tudós bencés barát,aki nekünk megbecsülhetetlen müv elődé s törté ne ti adatokat őrzött meg,cirkalmas betüa pergamenje in. Sz az első,nyom,az első megbízható forrás,melyből a müveit nyugat" megismer te a rettegett és gyűlölt magyarban az uri és gavallér duhajkodót. A későbbi századokban az Árpád -királyok korában a német krónikák ugyancsak gyűlölködő hangú megemlékezései között fel .ünést kelt Ottó frizingai püspök kinyve.A diplomata,hadvezér és egyházfő Vak Béla királyunk udvarában fordult meg nem egyszer követképpen ás ^udos ember lévén ellátogatott tanulni, a magyar nagyura k,akkor még egyszerű,de,ázsiai pompával ékes tanyáira. Naplójában megörökít néhány ilyen vidéki áldomást. I. intha csak a huszadik,század valamelyik" falusi uri társasagának mulatozását látnánk ugy regge<b felé,éppen ugy hat ránk a félelmetes erejű Bél nádorispán; a "fogatlan ven farkas" Fancsal volt nádorispán,akit soha senki sem gyűrt le sem nercben,sem fenácsban,sem pedig vigan lakozásban. iilyen gyönyörűség ,ma is olva sni,,hogyan farsangolt Úros po-^ zsonyi várnagy,a németek es csehek réme,aki legvérsóvárgóbb ellenségeit italozás közben,nyerte meg barátainak és utánozhatatlan uri fel lángolással húshagyó kedd reggelén rabjainak visszaadta szabadságukat, mert eo-yenes lelke irtózott a fogságtól . Ilyen magyar farsangi mulatozásokat írogatótt íel Ottó piüspök a tizenkettedik században. Hányszor,felsorolja, milyen bort és milyen ételeket szerettek őseink á:dk igy télviz ioején, amikor még az egyház is,külön időt szakit ki a viganlakozásra, bizony kihasználtak minden pereet és alkalmat.-Z olasz származású Nagy Lajos királyunk, koráig divatoz tak változatlan ősiességük ben a farsangi szokások, amikor az itáliai vitézek elhozták a szines, maskarás olasz karnevált és az álarcos,felvonulásokat. Ezek a mulatságok akkor még tiszta olasz lelkeik tükröztettek és csak évszázadok alatt nyomódott rájuk a magyar bélyeg, vagyis a borozgatás meg a vitézi játékok, melyek; él^tre-hclálra mentek karddal,buzogánnyal, vagy kópjrval.- Olyan nagyhirüek lettek ezek a farsangi viadalok, hogy messze országokból eljöttek rájuk a kiváló vitézek. ,Száz esztendő multán Látyás király idegeneket idecsalogató fényes udvara már egyre magyarabb. A nagy király erre is féltékeny volt. G-aleo ti emliti Írásaiba nehogy a reneszánsz, legnagyobb uralkodója maga tanítgatta mulatozni a külfölai előkelőségekét,bár nem igen kedvelte a bort és csak csínján fogyás ztgatta. x. lengyelekkel való szorosabb politikai kapcsolat, a közös királyok ós közös ellenségek uj korszakot teremtettek a magyar farsangolás és mulatozás történetében./- szilajabb magyarok az érzókenyebb^és kissé nőies szláv főurak sokban hasonlatos jellemvonása olyan nagyszerűen kiegészítette egymást,hogy ebből alakult ki az uri farsangolásnak, a vidámanlakasnak és borozgatásnak az az alakja,amit sirvavigadásnak emlegetnek a világirodalomban 1S> Aolyt.köv./