Hetikiadás, 1931. január-december
1931-12-15 / 50 [1517]
nuaa pes t, ivúi.aecemuer u. A termelő szövetkezetek. , J . ; Ir te : ' áahke G us ztáv . A vilagaa zdas-.fi vAlsónak megoldása attól függ, hogy a különböző országok termelése és fogyasztása között sikerül-e az egyensúlyt helyreíllit^ni. A gazdasági válság a mezőgazdaság válságával kezdődött! A megoldás kereseténél, is legfontosabb a mezőgazdasági termelés ós értékesítés kérdése. A mezőgazdászi termelést ós értékééit381 a különböző országokban erősen fejlett szóvetkezeti es szindikatusos mozgalom szervezi.A mezőgazdasági termelő szóvetkezetek leginkább el vannak terjedve Németországban és Danidba ni sőt vannak mezőgazdasági szindikátusok Franciaországban is. Nálunk még hiányoznak a sfezogazdasadl szövetkezeti mozgalomnak e leglényegesebb szervei.Apen ezért a termelési szövetkezetek r ezreit kell létesíteni hazánkban, mert csak igy leszünk képesek azemtermalo mezőgazdászunkat iparosítani, az .álla o tenyésztés ás kertészkedés irányiban előmozdítani, í kis Dánia lebegjen itt szemünk előtt, mely a miénkhez hasonló háborús krízis után a termelési szövetkezetei megszervezése révén találta meg gazdagságút ás boldogulását. feg^ffírország agrarállam ? melynek ip ra ás kereskedelme - mezo&zdasajyi nyugszik. A mezőgazdasági "válság következtében az agrár népes o ág vásárlóképessége csökkent és ezért p.-ng z ipar ás kerer kedelem is. A i aDoA válsv szomorú következménye a földbirtok elértéktelenedése, vele együtt" a nemzeti vagyon pusztulása ás ezen át a nemzet kitel képess égének rohamos csökkenése. Azért országos érdek a földben rejlő nemzeti értéket a v .lstg pusztulásaitól Megkímélni. Ezt okot előrelátó" . földbirtokpolitika és. dániai példák alapján termelési szövetkeze* tek létesítésével lehet megálló pit-hi. Ehhez Í zonb, n áz •szükséges,hogy a magyar gazda közönség nagy nemzet fent a rtő erejének ás feladatának tudatára ébredjen* A magyar P. zdatársadé 1 omn. k ra kell eszmeLiie,hogy az - hatalmas erő,amelyet az agrarréteg széles a ha zab n reprezentál, csak ugy érvényesül átütő en ás elhatározóan, ha a közös,sors, nyomorusá- ás ál ni akarás szent hitétől áthatva, vállvetve dolgozik termel ési s zöv feze tekben. k közös termel es, a kölcsönös segitség leghathatósabb eszköz a g. zdatársadalom boldogulására. Igen természet s,hogy a közös szövetkezeti termelési rendszerben résztvevők boldogulása attól iügg,hogy egy közös altxuisztikus eszmében olvadjon fel egész tevékenységűk. A szövetkezeti termelésnek egy ésszerü»racionális földreform feltételezése mellett az volna a fel aata,hogy "z igy attvetelrs kerülő birtoktestek, egy nagyobb,gazdaság megszerzésére s . közös termelésre összeállt tagok - 10-20 holdas egységekben számítva - szőve kezeti működését a közös gazdálkodás, közös munka ás KÖZOE jövaaelem_•lapján biztosítsa. : A szövetkezeti termeles: szááíos előnyét felesleges volna részletezni, elég csupán ^ámuü" t ni arra a hagy •megte? karit ás ra,amely * munkaerők összesít isében'a kézi és igaerő jobb kihasználásában, a iobb és igazságosabb munkamegosztásban,, a jobb, értékesebb munkában, i n-.gyobo n^agi erők koncenti-*Íasabo 1 előállható nagyöbű produktivitásban rejlik. iáisik előnye még az,hogy'improduktív célokra kevesebb toké vonatik el, mert t.-nya,s szárühely kevesebb, - határvonal isebb és az épületek is jobban kihasználhatók. I^en természetes .hogy •-• szövetkezeti termelésnél szükséges gondoskodni arról is,hogy e gazdálkodásnak fo tényezőiként a distributiv szövetkezeteknek minél kitérje tebb hálózatát is kiépítsük. I^y a megfelelő fogyasztás, beszerzés ós ártékesitée tej, tll_. tbiztosi to, tüzbiztositő, j é"'biztosító, szövetkezetek mellett dániai és svájci mintára gyümölcs és főzelék értékesítő, illetve konzerváló, műtrágya, tojás, gép, pince, n..-lászati, talajjavító, wagt ^r,kosár és seprüköto,- selyemhernyó szövetkezeteket kellene létesíteni, s mindezeket "lest but not least-hitel tekintetében egy kitűnően bevált legnagyobb szövetkezeti hitelszerv lá kellene beszervezni. Ezen elgondolás mellett egy egészséges fölábirtoupolitika eset en & parcellázásra felajánlott birtok minden különösebb munka nélkül az arra jogosultaknak szövetkezeti forrnak n át volna adható az e'aász felszereléssel együtt.áoezmilyen megnyugw .st keltene magyar g^z.atárs .öTalomb-n, ezt ug hisszük, tar 1 gyilagos szemlélő előtt nem kell héngsulyoznunk,mert ez a módja egyedül a magyar föld,helyes ás célirányos felszabáiitásának és biztos alapja a magyar mezőgazdasági valsigbol való kiemelkedésünknek.
