Hetikiadás, 1931. január-december

1931-12-22 / 51 [1517]

Ck. zdasigi v

_

als__g ragén - es most. Sok különbség,de igen «ok hasoblósug is van a # között a gazdasági válság között, amely nap ,aínkban~suj tott le az emberiségre és sózott,amelyek ről a történelem lapjai tesznes tanúságot.* legutóbbi századokban már,olyan pontos feljegyzéseik vannak a történészeknek minden,adatról,hogy a valóságnak teljesen megfelelően lehet összeállítani egy-egy történelmi esemény kópét ós ilyenkor néha megdöbbentő hasonlóságokra bukkanunk "a régi és ujabb gjza.as.i-gi válságok tünetei kőzött.A történészek bizonyítani tudják,hogy minden hiooru után ránehezedet az emberi társadalomra a gazdasági válsag.kinaen háborúnak közös kísérőjelensége az,hogy óriási tömegeket vonnak be katonai szolgálatra, ezek az emberek ott hagyják békés polgári munkájukat,nem fizetnek többé adókat,sőt az állam íizeti őket. Széket a nagy kiadásokat természetesen az állam nem birja s ezért ujabb és ujabb kölcsönöket Kell felvennie, "lémelyik h'.boru utan az államok annyira eladásodi,ak, hogy kamatot sem tudtak fizetni,Súlyos adókkal terhelték meg a népet,de az adó sem hozott elég jövedelmet.^ megromlott viszonyok^helyreállítására ilyenkor külön böző meggondolatlan tervek,gyors sikert jósoló Ígéretek bukkannak fel s ha a kormányok hajlanak az ilyen megoldásokra,

;

akkcr ujabb baj zuüul az orszigra,Bákócz Ferenc szabadságharcának leverése után például Európa nagy részén nagyon szomorú --állapotok következtek be.Ebből a helyzetből sokan nagy kereskedelmi es ipari vállalatok alapításával akartak kibonts kozást teremteni, i.int Török Pál történetire kimutatja,különösen Franciaország ós 'n.:olországban,egymást érték a nagyszerű terv ek,amelyektől mindenki gyors'meggazdagodást" remélj, "emes és jobbágy, öreg é.

1 ifjú hordta a pénzét az uj vállalatok részévnyeinek a megvásárlására,de azután kj derült,hogy a részvények alig jövedelmeznek s egyszerre beállott a bukás.Ekkor mindenki a tervek sieszelőit vádolta csalással,pedig a főbünös a hiboru volt. ja.zt mondhatná valaki, .ngy a mai gazdasági válság nincs összeköttetésben a háborúval,hiszen a háború utan több évig gazdasági fsllend lés volt.ivki azonban közelebbről vizsgálja a mai krizis előidéz;: fkait .az hamar rajon,hogy a mostani pénzügyi krizis a hkborus adósságok ós a jóvátételi fi zetések* kérdéséből keletkezett. i»zt is könnyen be lehet bizonyitani,nogy a hiboru utáni fellendülés jórészt csak látszólagos volt,mert az emberek azt hitték,hogy visszatérnek a béke béli állapotok és kezdtek megint a régi nivón berendezkedni. termesze tesen ez csal-' kölesönök segítségével ment. s abban a»reményben,hogy a jobb jövő elérkeztekor könnyen vissza lenét fizetni a kölcsönöket. Nemcsak az egyes országok társadalma,, de a kormányok is beleestek ebbe a tévhitbe ás költekezni kezdtek. Méhány év múlva azcnban a kölcsönök elfogytak,nem lehetett tovább mesterséges eszközökkel táplálni a gazdasági fellendülést ós ma már a legszélesebb körökben elterjedt az a belátás,hogy egyelőre nem tudunk a békebeli nivón berendezkedni,hanem szerényebb alapokra kell "helyezni \. ép ugy az egyes országos,mint a magánemberek háztartását. . . , t . t . Európa története,mint említettük,több válságot mutat fel a háború v égeztével. ,A mostanihoz leghasonlóbb válság ezelőtt^zázüiz evvel dühöngött a . napóleoni háborúk után. A hadseregek fölszerelésére ós élelmezésére óriási öszszegeket költöttek az akkori kormányok, de maguk a katonák is könnyen költekez-. tek7 A buza régebbi árának csaknem háromszorosára emelkedett. De s lakodalomnak hamar megjött á böjtje. A hosszas háborúskodás befejezése utan az áresést föltartóztatni nem lehetett,a buza elvesztette értékének több,mint a felét ós alig valamivel multa felül a nagy hálaoruk* előtti legalacsonyabb árakat. Az áremelkedést és az áresést is megmagyarázzák a történetírók. A haboru alatt bármennyit is termel tek,mindent jó aron lehetett eladni, aki tehette, kölcsönpénzen is földet vásárolt ós azt tapasztalta>hogy a termés árából könnyen ki lehet fizetni a kölcsönt, kamatostul.ivkkor vásárolt például Ka zinozy £erenc is kölcsönpénzből szőlőket ás az első évek termeséből kifizette a vételárat. Igy ment ez addig,mig a nagy hadseregek megettek és megittak mindent,amit a gazdák eladtak.De megjött a béke,a sok leszerelt katonát nem fizették többé,azok tehát nem költekeztek,az állam pénze is elfogyott ós alaposan fölemeltek az a dókat.A hazajött katonák ás beállottak a munkiba,az aratás nagyobb volt,mint eddig,de nem voltak meg a hadseregek, amelyek elfogyasszák a termést

t/ a vevők tehát elmaradták. Esett a gabona, a bor,a gyapjú, az állat és minden me zőgazda sági termény ára. ezenkívül áresés mutatkozott sok iparcikknél as fűszereknél is. Angliában olyan nagy lett a szegény ség, hogy az emberek megdöbbenve su&togtak,hogy minden száz lakos közül csak egynek van vagyona,de ez nem elég arra,hogy a többi kilencvenkilencnek is a merélnetését feiztositsa. -Voltak azután válságok, amely eket nem a h'.boru okozott. Ilyen volt a magyar gazdaság szempontjából egyik legszomorúbb válság,az 1380- s évek gabona kri zise,amelyre az öregebbek még emlékezhetnek.-ízt a válságot az amerikai búzának az európai piacokon való első megjelentse okozta. /Folyt.söv./