Hetikiadás, 1931. január-december
1931-12-01 / 48 [1517]
/:"ívforduló" Folytatás:/ - Megfagyok a hidegtől, ami magából kiárad! .. .Nem birom tovább!.. .Azt látom, hogy szereti az otthonát. Itt minden kis zug erről beszél! De én csak egy megtűrt senki vagyok itthon...Szeretetéből még csak egy morzsácskát sem juttat nekem!...Higyje el, néha szinte betegcsen sóvárgom egyetlen kis mosolya után..* - Mit csináljak magával, ha gyógyíthatatlanul vak? - Mit kellene látnom? - Semmit, ha erre nekem kell figyelmeztetneml - Talányokban beszél!...Ha tudná, milyen fáradt és elgyötört vagyek, _ nem kinoziia! .. . . - Tudom, hogy fáradt, - mondta Dora részvéttel, - Nem is csoda! Napi tizenkét órai munka'után el lehet fáradni! Sokkal kevesebbel is beérném, elhiheti!...Be kell szüntetnie végre ezeket a külön munkákat! Azt akarom, hogy a szabad idejét itthon töltse. Unom már az egyedüllétet!... - Honnan gondolja, hogy máshol is dolgozom? - A pénzről! Azt hiszi, nem tudom, mennyi a fizetése?...Miért hajtja le most a fejét?...Baj az, ha én ezc tudom?...Bizony, én sok mindent látok!... Amióta a felesége • vagyok, olyan szegény, mint a templom egere...Soha egy fillér sincs a zsebében. Nem dohányzik, nem iszik, nem szórakozik...Azt is tudom, hogy a hczrmányomat, esküvőnket követő napon, a nagy jelenet után betette a bankba, az én nevemre.•.Ütem nyúlt a pénzhez!...Hát hogyan tudtam volna én elprédálni a maga keservesen megdolgozott keresetét?!...Áldozatos hősiessége megtanított engem is a lemondásra! A férj keserűséggel eltelve fakadt ki: - Mindent tud, csak egyet nem, hogy miért tettem mindezt?!... - Hát azt hiszi, hogy én is vak vagyok?...Hát itt lennék, ha ezt nem tudnám?... A férfi egy darabig elkinzettan roskadt magába, de amikor meglátta feleségének arcán a szeretetteljes, édes asszonyi mosolyt, felugrott. Kitárta karját...Annyi melegséggel, amennyi csak tőle tellett, suttogta feléje: - Oh, én hitvesem!... Az asszony feje ekkor már az ura vállán pihent. Nem engedte tovább beszélni...Minek?...Hiszen * a lelkük ebben a nagy csöndben minden szónál élesebben beszélt... k vidft.d pénzintézetek jielvze te a kamatma xá mái ás után. t > t ivÁr többször szo esett arról, hogy a vidéki hitelelet egész s eges ebbe t tétele érdekében a törpebankoknak és általában a csekély alaptőkével rendelkező pánzinté zeteknek egyesülniök kellene..** kormánynak a kamatmaximálásról kiadott rendelkezés', újból időszerűvé tette ezt a kérdést,hiszen a válságnak,amely több nagyobb pónzin tezetet is nehéz helyzetbe sedert ? a kisebb pénzintézetek még nehezebben tudnak ellenállni.A legutóbb is több vidéki pénzintézet volt kénytelen felszámolását kéri a Pénzintézeti Központtól Szert már a nagyebb intézetek is arra törekednek,hogy srőiK egyesitésév el, fúzió utján növelhessek meg ellenálló képességüke t.Aiíi teiügy. ranácStmint ismeretes,a v iss'zl es zárni tolási kamat maximumát a^legutabb 9 és fél százalókban állapította meg.Sz nem nagyon kedvező a vidéki pénzintézetekre,mert Irágává teszi a számukra a pénzt.Pedig kénytelenek nagyobb mórtékben igénybe v enn i Visszales zárni tolási ,hi tel wNem javítja a" vidéki bankok helyzetét az sem,hogy a ii tel ügyi rendeletek és a földrendezési eljárás következtében követeléseiket csak lágyon nehezen tudják behajtani. A Pénzintézeti Központ elénk figyelemmel kiséri e jelenségeket és kieszközölte azt,hegy a Szavatoss gi Bank -amelyet a fővárosi bankok alaki tét tak abból ' a célból ? hogy nehéz helyzetekben egymás segitségóre siessenok ? de amelyet eddig ne /ettek igénybe- a vidéki intézetekre is kiterjessze hatáskörét.Ez elsősorban azfal az előnnyel fog járni,hogy a vidéki pénzintézetek mobilizálni tudjak majd aze tat a követeléseiket,amelyek a községek,városoknak és egyes köztestületeknek 'dott kölcsönökből állottak elő. A Fenzintézeti Közpentban tovább folytatódnak a tárgyalások ű vidéki pénzintézetek helyzetének tisztázása céljából.
