Hetikiadás, 1931. január-december
1931-12-01 / 48 [1517]
.. iklós napja. "észrevétlenül vált .várunkká az az ősi keresztény szokás,hogy december hatodikán mar gyermekkorunkban várjuk az ajándékot és & vÍrglC8ot.Ez a testi fcnyitóssel és elvezettel kevert várakozás csodálatos hűséggel példázza az egész magyar életet. 11 núr reges régen ott tartunk, hogy még az j^ndek, 9 megsegítés ós bámogatas hxlás perceiben is attól rettegünk, vájjon nem csap-e J végig rajiunk az az adakozó kéz csípős és vért,kiserkentő hajlékony vesszejevei. k nagy összeomlás után, amikor először tápázkodtunk fel, amikor tapogatni kezdtük megcsonkitott végtagja inkát,amikor mar kezdett megalvadni könnyes vérünk és ösztönösen kerestük a levegőt,•szinte egyszerre csatt.nt fel hátborzongató kiáltásunk: segítsetek,mert igy„nem élhetünk! -^kkor szívtelen_közö-_ nyössóg, gőgös diadalraamcr és kárörvendő kacagás felelt jaj szavunkra. Mi pedig Ázsiából hozott elpusztíthatatlan életerőnkkel megkezdtük az élettelen életet. Dolgoztunk, romokat takuritotlunk és építettünk és nem jajongtunk 9 világ fülebe,mert ezekben a gyászos napokban tűnt fel a magyar égen az a férfi,akit kegyetlen végzetünk egyetlen vigasztalóul rendelt szamunkra.. hogy ne veszítsük el a hitünket ás legyen hova fordulnunk, ha megroggyan kálveriajxró térdünk., Horthy I.lklós személye, vas jelleme,legendás magyar v i tázsóge az erőnk Trianon éta. Ha ő nem őrködne felettünk, ha a vezér nem osztozna minden csepp vérével,és lelke gondola.tavai B magyar néppel,már régen eltűntünk volna a népek nagy vértelen csatájában. Az életképes nemzetek jcliemvonisa, hogy válságos időkben mindig kimagaslik a tömegből az a vezér,aki bilványa és útmutatója egész népének. B#ldogta 1 anságunkban egyetlen reménységünk az a. tudat,hogy ebben a bennünket körülölelő nagy idegenségben és,ellenséges tengerben magyor férfi virraszt felettühk, aki nem szolgxl idegen érdekeket és nem alkuszik a rovásunkra. Ezért nem jajongunk mi a vilxg,fülébe. azért kezdték hinni , rólunk,hogy alakoskodunk,, ami kór ,koldussiguhkat ós szánandó sorsunkat véka alá rejtjük, pedig ez a szemérmetessóg is csak az uri nemzetek jellemzője. 11 a külföldtől, a győztes he ta Ima soktól csak tlyan ajindékot,v írhatunk, melyet a bársonyosan simának képzelt kéz, virg'.csütéaiBel nyújthat át „ne Künk. al nem v írunk semmit se a közömbös és klrörvondően kacagó külföldtől, mi csak magunkban bízhatunk és abban a férfiúban, aki jelenlegi sorsunk irányítója ós virrasztója. . , •„ kost is csak .zért,fordult felénk s győztes hatalmasok figyelme, mert az egész müveit világ jóléte, fej lődése és látszólagos nyugalma megingott, azért kezdenek foglalkozni velünk, mert az ő sorsuk is hasonlatossá válik a mienkhez. Most már el ismerik,hogy a mi megkinoztatásunknak egyenes következményei az ő bajaik és egyre jobban megérlelődik bennük az a tud... t, hogy kötelességük segiteni rajtunk, mert ellenkező esetben velünk zuhannak a biztos pusztulásba. Ha sogitenex rajtunk a külföld, a gyermek Mikulás-napjához hasonlóan fájdalmat ektzó virgács is volna az ajándék között. Európa többi országának szemaben megtűrt idegenek vagyunk ezen a földön, amolyan szükséges rosszak és rendzavarók, akik csak ugy Ihatnánk,ha a magunk lábán j írünké. Ezért ragaszkodunk mi törhetlenül a magyar fölt bői kisarjadt vezérhez,ezért van'különös jelentősége nílunk december hatodik inak,mely immár tizenkét esztendeje magyar ünnep.
