Hetikiadás, 1931. január-december
1931-11-17 / 46 [1517]
Az utóbbi időben az egész viliget egyformán suj te gaz/ dasági válság mellett sok szó esi,k a kapitalizmusnak,a tőkés termelési rendnek f is,amelyét nálunk Károly* Imre gróf dobott bele a közvéleménybe.Vélemény;-: ó: ellenvélemények rajzanak e kérdés körül. Kétségtelen,.hogy a kérdéssel i.. .ganak avál ság jutott kapitalizmusnak is foglalkoznia kell és revízió alá venni az edd-ig követett módszert. A kaptalizmus önmagának árt,,amikor., csak^a nagy hasznot nézi ós kevés munkabért ad,mert ha csökkenik a dolgozók fogys'ztókípessego,a mezőgazd ság vásárló, érje is kisebb lesz,tehát az ipari temekéi eladásának lehetősege is csökken,és igy a körforgalom rév in -. nagyobb haszon önmagát emészti fel,., haszon mohósága végeredményben a haszon elsorvadásához vezet.mindebből azonban nem kell azt következtetést levonni,amelyet egyesek tévesen tulajdoniénak a kárdóst fölvető mágnás könyvének,„hogy szakitani kell a mai termelési rendszer ós át kell térni a koilektiv termelési rendre.e se azt a következtetést vonja lo,hogy jobb a koilektiv termelés,amelyet az orosz szovjet magvalósitot:,,hanem a mai termelés rendet javitani kívánja. A magunk résziről a Bt tartjuk,hogy az önző kapitalizmus^ vadhajtásait, x 7 , ' kinövéseit le kell nyesni,hogy dolgozók ne legye nofc kiszolgáltatva a„ munkaadók ómbertelenségénok es, korlátlan, nyereségvágyának" amint ezt XIII.Leo pápa hires lierum Novarum enciklikájában megállapitotta,a k pi talizmusnak meg kell javulnia,erkölcsi tartalmat nyernie,élni,boldégulni hagyni a dogozó társadalmat,hogy maga is élhessen. Azokban a napokban, mikor legélénkebben viharzott a vita e kérdés körül,ünnepelte az ország a Károlyi-nemzetség agy másik tagja Karolyi, Sándor,gróf születésének százéves fordulójat.á.egdöbbento a hasonl a t o s s ag a z ' o fellépésének kora és a mai kor között..daban „az időba-n, négy évtizeddel ez-elött épugy* tembolt az uzsora,a mohó profitéhség és az, önzés,mint szomorú napjainkban.Azok a követelések,amelyeket gönczi nyílt levél5ben lefektetett és amelyek a nép megélhetésének„biztosítását szolgálták,ma ,is időszerűek*A kiuzsorázás elleni vád kezes,az önsegély céljából indította meg és vitte sikerre a szövetkezeti eszmét, amely ma is elevenen el. i.czőgazdasagunk válságának megoldását, tehát azt,hogy terményeinket ás állatinkat ne kelljen a termelési költságen,alul eladni,gaza.;sági szak tekintélyek nagyobb vámterületben látjak...bban,hogy vámközösséget hozunk létre mezőgazdasági 38,ipari államok közt,hogy azon belül kölcsönösen értékesithessük produktumainkat.Érdekes,hogy a középeuropai vámszövetsé^g szükségességét Károlyi Sándor már nógy évtizeddel ezelőtt hangoztatta.• A helyzet, azonban az,hogy e kérdésnél is,mi kint annyi nagy kórrá' nél,minden baj„legfőbb okába:a háborúnál is rosszabb békeszerződéseaáltal okozó politikai akadályokba, ütközünk.Ezeket kell elhárítani az útból,hogy tovább mehessünk és a nagybeteg világ a gyógyulás útjára léphessen. ., w .mát mi igazságként régen hirdetünk és nem győzünk eleget bele* hmrstgni a világ közv^lemenyébe, _.zt a h talmi tinyezők is egyre jobban átlátják Az angol kormány elnök mondotta, nemrégen, hogy minden országnak engedményeket kel tenni7mert ellenkező esetben a világ helyzete még súlyosbodik,ami a teljes öszszoomláshoz vezot.'Eur ipának politikai „békére van szüksége,hogy újjászervezhesse gazdasági életét..Elismeri,hogy _ mai állapotot nem lehet fontartani és nem titke ja,hogy revízió alá kell venni = békeszerződéseket.Ezt az álláspontot tám sztj; ala az amerikai Carnege-bizottság jelentése is..* pártatlan amerikai bikottsá<~> amely a gazd, sági bajok felderítésére fél éven át tartó tanulmányt folytatott . beteg Európában,a válság legfőbb tényezőéül a rossz békeszerződéseket jelölte m s ezeknek revízióját sürgős szükségnek mondótta.Most már az a fontos,hogy ezeké a tárgyilagos megállapításokat kövessók a tettek amelyektől a gyógyulást várjuk - - - . " ~ A.I./
