Hetikiadás, 1931. január-december
1931-05-12 / 19 [1517]
Revíziós vasárnap. A nagy magyar ügy,a békreevizió ügye ismét a legszélesebb körű nyilvánosság elé kerül.A magyar nép Középeurópa nemzeteivel, a hasonlóan kegyetlen bánásmódban részesült német,osztrák és bolgár néppel együtt f I.ÍÍJ li tiltakozó szavát a békediktátumokban rája kényszeritett megnyomorító igazságtalanságok ós azoknak pártos,egyoldalú végrehajtása ellen-. Május 17-ében a magyar feltámadás; felé vezető ut egyik állomását reméljük köszönteni.A tömegeknek az a,nagyszabású,03 impozáns megmozdulása,ami erro a napra várható,fel. kell , hogy'rázza a világ sorsát^intéző hatalmak lelkiismeretét ós fel kell, hogy keltse bennünk annak felismerését, hogy nekik általános emberi érdekekből is,kötelességük az elkövetett hibák jóvátétele. Ez a jóvátétel áldásosabb hatást keltene, mint a világháborút követ "jóvátétel". Hiszen közismert dolog, hogy a világgazdasági válság épen azokat az államokat sújtotta legjobban, amelyeket megfosztóttkk területi, földrajzi egységüktől t ós ezek között is elsősorban Magyarországot. Mienk a szomorú elsőség a gazdasági bajokkal küzdő európai államok sorában ós hogy igy állunk, ennek oka kizárólag Trianon. Jel tudják ezt szomszédaink és a győztes államok s bár egy-két velünk barátságos ország kivételével igvekaz; • k bedugni fülüket a jogos követelések lallatára, de tévednek abban, ha azt hiszik, hogy. paragrafusokkal es ^szuronyerdőkkel el lehet fojtani egy nemzetnek a népek társadalmában őt megillető pozíció felé törekvését. Egy szerződés nem. lehet sirbclt - mondotta leghatalmasabb barátunk, Mussolini és az ő szava adott uj lendületet a magyar igazság érvényesülésé., felé. Rothermere^lord nemes példáját követte a nagy^olasz államférfiú,ami kor felismerve követeléseink jogosságát', nyíltan mellénk állt ós ügyünket felkarolta. Az ő állásfoglalása utan"egyre gyarapodott Magyarország barátainak száma és ma már ott tartunk,,hogy a magyar Kérdés azok kozé a problémák közé került, melyek a világ közvéleményéét állandóan foglalkoztatják. liilénken mutatja ezt ? hogy az érdekelt államokon kivül Olaszország nagyobb városaiban, Amsterdamban es t Amerika négyszáz városában is a revíziót fogják sürgetni a május 17.-i nagygyűléseken. Ez a rokonszenves, támogatás minden-^ hál ékesebben beszélő bizonyítéka annak, hogy a mi ügyünk iránti érdeklődés nem lankad,hanem egyre fokizódik. t h revízió szükségét gazdasági és politikai okok egyaránt indokolják. Nagymagyarországban a világ termelésének jelentékeny fogyasztója veszett el es súlyos anylgl helyzetünk megfosztotta a győztes államokat egyik piacuktól. A nagyhatalmak a mi követeléseink teljesítésevei a maguk gazdasági krízisén is igen sokat segíthetnek. Politikai téren pedig az elnyomott, magyar kisebbségek, a Csonkamagyarországgal összefüggő, idegen uralom alá került, magyar nyelvszigetek lakosságának egyenesen léterdeke az anyaországgal való,egyesítés. A magyar igazság mindinkább terjedő"felismerése szomszédainkat már arra késztette, hogy hivatalos ellenreviziós mozgalmat szervezzenek, de az ő akciójukat siker nem kísérheti. A müveit világot már nem lehet félrevezetni a kifele hangoztatott demokratizmussal, amikor bent az országaikban a legvadabb elnyomó, politikát folytatják és nemzeti kisebbségeiket valóságos rabszolgaságban tartják. A mostani megmozdulást időnként hasonlóknak kell,követniök, hogy megmutassuk a világ előtt, hogy milliók követelik a maguk igazát, a maguk elvitathatatlan / jogát az élethez, AZ érdekelt országok kormányainak kezét, megkötik a békeszerződések, de olyan hivatalos hatalom nincs a világon, amely el tudjon hallgattatni milliós tömegeket, melyek nem fegyverrel, hanem békés eszközökkel akarják kivívni az őket megillető jogokat. Az / emberek millióinak ezt az impozáns megnyilatkozását pedig meg kell, hogy hallják Genfben, ahol a világ sorsat intézik és h valóban meg akarják teremteni az igazi békét, akkor ennek a megnyilatkozásnak alapján . w : találhatja! meg azt az utat, melyen ezt a békét elérhetik.
