Hetikiadás, 1930. január-december

1930-03-11 / 10 [1516]

Trianon első éveiben, amikor a tőzsdei árfolyamok állandó emelkedésében szinte megkótyagosodott csonka hazánk "apraja-nagyja, a tisztán látók észrevették a sok papirospénz mögött lappangó veszedelmet és figyelmeztették az országot az egyedül helyos útra: a többettermelésre. Számokkal bizonyították,külföldi példákkal serkentettek mindenkit, hoga? dolgozzék többit és különösen a földet művelőket biztatták az okszerű gazdálkodásra azzal, hogy a magyar föld sokkal nagyobb hr.sznot is tud haj,tani, ha jobban megmunkálják. Ugy okoskodtak, hogy a.fölösleges gabona árából jobban mozoghat a gazda és -ezzel - régi tapasztalat szerint - megmozdul ogész gazdasági életünk is, forog a pénz és emeli a jólétet. Az elgondolás helyes volt. A számitások még sem váltak bc,mort nem teljesedett az egyik foltétol. A megszaporodott tormást ugyanis nem le hot értókositoni ,mcrt a harmadára fogyott ország lakosságának sok a mostani . termelés, nem tudja elfogyasztani, viszont a szomszédos országok ellenséges érzületi kormányai még akkor is máshol veszik meg szükségletüket,ha nálunk olcsóbban kapják. A felhalmozódott mezőgazdasági termények tehát a gazdák nyakán maradtak,mivel pedig a gazdának pénzre van ' szüksége,vásárló hiányában kénytelen olyan áron is eladni, hogy végső eredményben saját kiadásait sem kapja .meg, nemhogy haszna lenno belőle. A magyar kormány már hosszú idejo .minden lehetőt elkövet, hogy mogfololő külföldi piacot szerezzen a magyar gab,nának, de a körülöttünk lévő országok ellenséges gyűrűje és a magyar gazdasági életet megfojtani akaró országok olyan akadályt gördit útjába, hogy ez idő szerint csak a roményünk van meg arra, hogy kormányunk féralozása eredményes lesz. Akkor majd mindnyájan tapasztaljuk a többettormolés valódi állisát. Uj szorkezot a oséplési azJBmv@sztoség kiküszöbölésére. Két hajdúböszörményi ember cséplőgépre alkalmas rosta szerkezetet talált fel,amoly a cséplés! szomvosztosógek nagymérvű csökkentésére alkalmas. A szorkozetet klrpóbálták a magyaróvári gépkisérloti állomáson ós minden tekintetben jónak találták.Ugyanerről to3Z bizonyságot a földnivolésügyi minisztérium hivatalos szakvélenényo is.Eddig száz mázsa cséplésénál körülbelül három mázsa volt a szemveszteség;. az uj rostaszorkozettel oz 20 kg.-ra csökkenthető A találmánya bármely típusú cséplőgépre fol lehet szerelni. Csonkamagyarország Sajtója cimmel jelent meg a magyar sajtó összefoglaló almanachjának Ixl. kiadása dr. " ünscher frigyesnek, a i.Jagyar Távirati Iroda ügyvezető igazgatójának szerkesztésében. A 240 oldalra terjecő kötet mindenekelőtt a Budapesten megjelenő időszaki sajtótermékekre vonatkozó adatokat közli betűrendben, A második fejezet a Budapesten kivül megjelenő időszaki sajtótermékekkel foglalkozik megjelenési hely szerint csoportosítva. A harmadik fejezet a Budapesten kivül megjelenő lapokat betűrendben közli. A kötet utolsó, negyedik fejezete szakszerű tájékoztatást ad külön csoportosítva a következő természetű lapokat: kőnyomatosok, politikai lapok, nem politikai napilapok,politikai hetilapok és folyóiratok, hivatalos lapok, szépirodalmi ,

krit.ilni és művészeti lapok, riport, szórakoztató , stb. lapok,ifjúsági lapok,élclapok,tudományos folyóiratok,vallásos lapok,sportlapok, szinhézi lapok.ér- szakl-pok. Az érdekes kötet szerint ilagyarországon 1930.elején a tavalyi 1052 lappal szemben 1102 Lap jelenik meg, ebből Budapesten a tavalyi 710 lappal szemben 1950-ban 761 és a tavalyi 342 vidéki lap helyett 1930-ban 341. A vidéken legnagyobb sajtója van Szegednek 23 lappal, Pécsnek 21 és D eb re o ennek szintén 21 lappal. Az érdekes kötet ára 6 pengő és megrendelhető minden könyvkereskedésben.