Hetikiadás, 1930. január-december

1930-03-11 / 10 [1516]

illattonyés zt és. / Dr.Wollmann Oszkár állatorvosi főiskolai tanár./' A lótenyésztés torén a kilátások az utóbbi időben örven dotes: . módon javultak, mert r. külföld,igy elsősorban űroszország, Törökország és Görögország, továbbá Svájo éiénken érdeklődik lovaink iránt és katonalovakértátlag 700 pongőt fizet. Az állami fodozőmónok fobruár 20-án vonultak a mentelépőkről a községi fedoztetési állomásokra,ahol mérsékelt fedeztetés! díjért, a lótenyésztők gazdák rondelkezésé ro állanak. A szarvasmarha tenyésztők számára a márolus 20-25.-ig rondozondő országos mozőgazd sági "kiállít ád / tenyészállat vásár/jó alkalmat nyújt az esetleges apaállatszükséglot fodezéséro. A Juhtonyósztő gazdák e felnevelésre nem azár.t bárányokat ogy--kót ós fólhónapos korban mint husvé ' hizott bárányokat értékesíthetik a logelőnyösobbon. Ilyen szópos bárányokkal az anyatojvn kívül jóminőségü szénát és'tengorl darát ajánlatos etetni.Az -nyakat,ha az időjárás mogongodl,már március közopo táján ki lehet engedni,hogy zöld táplálókhoz jussanak.addig azonban" téli tartásra vigyázni koll,hogy a hiányzó takarmányozás miatt kétnövésü gyapjú, vagy gyapjuhullás elő no álljon,mort oz az ogész évi gyap juhasznot. veszélyeztetní.Asnyirás olőtt gondoskodni kel 1 a tonyészanyag gyapjának osztály izásáról

f

mórt a mrl rossz gyapjuárak és a koroslot hiánya miatt a nog nem felelő minőségi gyapjút igon nohéz elhelyezni. A baromfitenyésztők helyesen teszik,ha a tonyésztésro szánt tojásokat most keltetik,mert t*yasztalás szerint a márciusi csirkék fejlődnek a legjobbal. Záptojás szag a boron. Főkép fiatal borokon némelykor záptojás szag észlelhető, amely kellemetlen jelenség azonban nem annyira borbetegség,mint Irkább borhiba,ami bizonyos kénvegyületektől származik. Többnyire a kénhidrogén adja a kellemetlen szagot,mely a borba különféle uton kerülhet,vagy képződik.Például,ha az erjedő mustba kén jut, az élcsztő^épos kénhidrogénné átalakítani, avagy ha a lisztharmat ellen való védekezés céljából a fürtöket bokénporozzuk és a kénpor szüretig sem'mosódik le a fürtökről. Ennek megaka dályozáséra szolgála" must, lenyálkázási el járás

1

.

1 A hordók bekénc zésénél lecseppegő kénből va^y.a tökéletlen oléggs folytán a hordó falaira lerakodó kénporból is könnyön kolotkezAotik kénhidrogén,végül abból is,ha a bort sokáig hagyjuk a sopi'őn és a seprő bomlásnak indul. Enyhébb esetokbon a bornak szellőztetéssol való átfejtése után a kénhidrogén eltűnik. H" azonban a szag orősebb, akkor a szollőzt téá után orősobben kénozott hordóba kell a bort átfejteni."Ba az egyszeri kénrofojtés nem sogit, ,z oljárást egy bizonyos idő után meg kell ismételni, Ezen eljárás után a bor kissé zavaxís lesz, *. megtisztulást derítéssel,vagy szürássol siettetjük. A vámgabona ára. A malmok által ,árcius havában természetben megkeresett gabonának az általános forgalmiadé alapjául szolgáló átlagos árát a következőképen állapitották meg: buza 22, rozs /kétszeees/ 11, árpa 18,tengeri 11, zab 12, köles IC, tatárka 17, ocsu / konkoly/ 9 pengő. - ... - ?2 ' -,. .1