Hetikiadás, 1930. január-december

1930-02-25 / 8 [1516]

.lyúu.ieoruar CÖÍ A tengeri leszerelés kudarca. Előre tudtuk,hogy ^asztalán lesz a londoni leszerelési ta­nácskozás minden erőlködése,az egyes államok / kiküldöttei nem tudnak megegyezni, Bár a megbeszélések tiiKosak és bizalmasak voltak,ta­lán egyetlen egy olyan mondat sem hangzott el i, zárt ajtók között, amit egy óra múlva ne tudott volna meg az ujságiró. Igy pattant Idusok érdekes titok. Különösen a miniszterelnökökre járt rá a,rud. MacDonald angol miniszterelnök azzal a jelszóval vette át az angol világbirodalom ügyének vezetését, hogy jé szocialistahoz illően megállátja a fegyverkezést, vagyis leszerel a tenegeren is. Csakhogy a birodalom érdekei azt Kívánják, hogy legalább is megtartsa az t a hatalmi rielyet, amelyet évszázadok óta elfog­lalt,mert bizony sok nagy sérelem érte Britanniát a munkáskormány rövid uralma alatt. Egyiptomban az angolellenes párt kerekedett felül, India, a mesés gazdagság földje pedig egyszerűen el akar szakadni anyaországától. MacDonald azzal akarta megmenteni két leggazdagabb gyarmatát, hogy a tengere­ken megállítja a fegyverkezést ós az igy megmaradt pénzt felhasználja Indiá­ban ós Egyiptomban. Terve nem sikerültömért az amerikaiak és franciak csak szép szavakat hangoztattak, közben pedig nyugodtan építik a hadihajókat. Áz angol pénzügyminiszter ugyanis számokkal mutatta ki, hogy a hatalmak többet költenek most hadi célokra, mint a háború alatt. Britannia nem maradhat alul a versenyben,mert egész kereskedelme és jóléte forog veszedelemben, viszont a munkáskormány helyzete is lehetetlenné válik,mert nem tudja meg­valósítani ígéreteit és abba a félszeg helyzetbe kerül, hogy a béke fő hangoz­tatói készítik elő legjobban a jövő háborúját. Hasonló sorsa jutott Tardieu francia miniszterelnök is. Az antant vezető állama aggódva nézi a többi ha/balom hadi készülődését ós ha más egy hajót ópit.a francia legalább t kettőt. Csakhogy nem bírják ezt a rettenetes költséget.! londoni tanácskozáson Tardieu volt a leghangosabb ós annyira makacskodott, hogy lassanként ellentétbe került az amerikai,angol ás olasz képviselettel es egyszer csak azt látta, hogy hallgatólagosan egy táborba tömörül az t előbb említett három nagyhatalom,ami a francia erdekek ás vágyak megsemmisülését jelenti. A párisi képviselőház is láttába szerencsét­len fordulatot ós egy jelentéktelen kórdós miatt leszavazta a pénzügyminisztert Mire Tardieu lemondott és a köztársasági elnök hirtelen megbízott egy szélső baloldali politikust a kormány megalakításával. Baloldaliak került OK uralomra abban a hitben,hogy igy könnyebben megegyezhetnek a szintén baloldali angol vezetőkkel ás megtörika franciallonos hangulatot. Az újságolvasók alig vették észre ezt,a váratlan kor­mányalakítást ,mert a franciák nagyon ügyelnek arra,hogy kifelé megőrizzék a látszatot. A nemzetet Londonban képviselő Tardiout egyik miniszterének leszavazásával távolították el az élről. De még igy sincs semmi remény son arra ? hogy rövidesen megegyeznek a tenger urai,mert mindegyik fél a másiktói ás még esetleges szerződés esetén is mindegyik annyira fegyverkezik,amennyire megengedi az ereje ós zsebe. A gyűlölet szava,.. A tavasz hónapjának első napján ünnepli Csonkamagyar* ország annak a férfinak tízéves jubileumát, aki a romokból foltámasztotta^a mara­dók nemzetet ós lelket vert belé,hogy ne csüggedjen,hanem dolgozzék,mert^élnie kell. Az egész világ sajtója megemlékezik erről a keserves tiz esztendőről és arról a valóban kivéletelescn egész embert követelő munkáról,erőről ós akarat­ról, amelynek eredménye hazánk mai helyzete. A nagy nemzetek meghajtják az elismerés zászlaját az # első magyar ember előtt,csak azoknak a béka módra fölpuffadt mü-államoknak az ujaágjai öltögetik a nyelvüket ? amelyok aléltságunk első óráiban sompolyogtak be ós maradtak itt az ezeresztendős magyar földön.Mocskolódásuk és rágalmaik nem / arthatnak ugyan semmit,mert a magyar kormányzó kitörölhetetlenül beleirta nevet a magyar történelem legnagyobb alakjai közé,mégis / fáj mindnyájunknak eza visz­szataszitó és alattomos hajsza,mert mindnyájunk bálványát akarja kisebbíteni. Emellett azonban vigasztalást is találunk hasztalan erőlködésükben,mert látjuk,hogy mégis félnek tőlünk.Ha annyira gyengének és el­esettnek ítélnének meg bennünket,hogy nem zavarhatnánk meg nyugodt álmalkat,nem vesztegetnének szót reánk,de igy elárulják magukat,hogy mennyire rafct-ognek. t ™" "~*

Next

/
Thumbnails
Contents