Hetikiadás, 1930. január-december
1930-02-25 / 8 [1516]
.lyúu.ieoruar CÖÍ A tengeri leszerelés kudarca. Előre tudtuk,hogy ^asztalán lesz a londoni leszerelési tanácskozás minden erőlködése,az egyes államok / kiküldöttei nem tudnak megegyezni, Bár a megbeszélések tiiKosak és bizalmasak voltak,talán egyetlen egy olyan mondat sem hangzott el i, zárt ajtók között, amit egy óra múlva ne tudott volna meg az ujságiró. Igy pattant Idusok érdekes titok. Különösen a miniszterelnökökre járt rá a,rud. MacDonald angol miniszterelnök azzal a jelszóval vette át az angol világbirodalom ügyének vezetését, hogy jé szocialistahoz illően megállátja a fegyverkezést, vagyis leszerel a tenegeren is. Csakhogy a birodalom érdekei azt Kívánják, hogy legalább is megtartsa az t a hatalmi rielyet, amelyet évszázadok óta elfoglalt,mert bizony sok nagy sérelem érte Britanniát a munkáskormány rövid uralma alatt. Egyiptomban az angolellenes párt kerekedett felül, India, a mesés gazdagság földje pedig egyszerűen el akar szakadni anyaországától. MacDonald azzal akarta megmenteni két leggazdagabb gyarmatát, hogy a tengereken megállítja a fegyverkezést ós az igy megmaradt pénzt felhasználja Indiában ós Egyiptomban. Terve nem sikerültömért az amerikaiak és franciak csak szép szavakat hangoztattak, közben pedig nyugodtan építik a hadihajókat. Áz angol pénzügyminiszter ugyanis számokkal mutatta ki, hogy a hatalmak többet költenek most hadi célokra, mint a háború alatt. Britannia nem maradhat alul a versenyben,mert egész kereskedelme és jóléte forog veszedelemben, viszont a munkáskormány helyzete is lehetetlenné válik,mert nem tudja megvalósítani ígéreteit és abba a félszeg helyzetbe kerül, hogy a béke fő hangoztatói készítik elő legjobban a jövő háborúját. Hasonló sorsa jutott Tardieu francia miniszterelnök is. Az antant vezető állama aggódva nézi a többi ha/balom hadi készülődését ós ha más egy hajót ópit.a francia legalább t kettőt. Csakhogy nem bírják ezt a rettenetes költséget.! londoni tanácskozáson Tardieu volt a leghangosabb ós annyira makacskodott, hogy lassanként ellentétbe került az amerikai,angol ás olasz képviselettel es egyszer csak azt látta, hogy hallgatólagosan egy táborba tömörül az t előbb említett három nagyhatalom,ami a francia erdekek ás vágyak megsemmisülését jelenti. A párisi képviselőház is láttába szerencsétlen fordulatot ós egy jelentéktelen kórdós miatt leszavazta a pénzügyminisztert Mire Tardieu lemondott és a köztársasági elnök hirtelen megbízott egy szélső baloldali politikust a kormány megalakításával. Baloldaliak került OK uralomra abban a hitben,hogy igy könnyebben megegyezhetnek a szintén baloldali angol vezetőkkel ás megtörika franciallonos hangulatot. Az újságolvasók alig vették észre ezt,a váratlan kormányalakítást ,mert a franciák nagyon ügyelnek arra,hogy kifelé megőrizzék a látszatot. A nemzetet Londonban képviselő Tardiout egyik miniszterének leszavazásával távolították el az élről. De még igy sincs semmi remény son arra ? hogy rövidesen megegyeznek a tenger urai,mert mindegyik fél a másiktói ás még esetleges szerződés esetén is mindegyik annyira fegyverkezik,amennyire megengedi az ereje ós zsebe. A gyűlölet szava,.. A tavasz hónapjának első napján ünnepli Csonkamagyar* ország annak a férfinak tízéves jubileumát, aki a romokból foltámasztotta^a maradók nemzetet ós lelket vert belé,hogy ne csüggedjen,hanem dolgozzék,mert^élnie kell. Az egész világ sajtója megemlékezik erről a keserves tiz esztendőről és arról a valóban kivéletelescn egész embert követelő munkáról,erőről ós akaratról, amelynek eredménye hazánk mai helyzete. A nagy nemzetek meghajtják az elismerés zászlaját az # első magyar ember előtt,csak azoknak a béka módra fölpuffadt mü-államoknak az ujaágjai öltögetik a nyelvüket ? amelyok aléltságunk első óráiban sompolyogtak be ós maradtak itt az ezeresztendős magyar földön.Mocskolódásuk és rágalmaik nem / arthatnak ugyan semmit,mert a magyar kormányzó kitörölhetetlenül beleirta nevet a magyar történelem legnagyobb alakjai közé,mégis / fáj mindnyájunknak eza viszszataszitó és alattomos hajsza,mert mindnyájunk bálványát akarja kisebbíteni. Emellett azonban vigasztalást is találunk hasztalan erőlködésükben,mert látjuk,hogy mégis félnek tőlünk.Ha annyira gyengének és elesettnek ítélnének meg bennünket,hogy nem zavarhatnánk meg nyugodt álmalkat,nem vesztegetnének szót reánk,de igy elárulják magukat,hogy mennyire rafct-ognek. t ™" "~*
