Hetikiadás, 1930. január-december
1930-02-18 / 7 [1516]
Családi ünnep. Március első napján minden magyar házban csendes ünnepet ülnek.Amikor az apa megszegi a kenyeret,ösztönösen jut eszébe a2 a gondolat,hogy nem is olyan régen - tiz év és néhány esztendeje-nem oszthatta ki a barnára pirult«cipó mosolygó karójait,akkor hasztalan sirtak'és kértek enni a kis családok játékos apróságai, mert üresen tántorgott a kamra és^a magtár= A világháború és a forradalmaknak nevezett lázadások poklában gyötrődő magyarok összebújva kérdezgették,találgatták, ki mer kiállni a véres gyilkosok kése elé,hogy odakiáltsa; Eleg volt,takarodjatok! Azután egy forró augusztusi napon uj legendáikéit Szegeden. Szájrólszájra járt egy magyar férfinak a neve ós a szivünk táján nagy-nagy melegséget éreztünk,mert emlékeztünk / rá,hogy ez a kemény katona a világháború alatt nemcsak szóval,hanem tettel is odaállott a világ tengeri hatalmasságainak modern hajószörnyetegei elé és régimódi apró hajóival legyőzte őket. Már akkor csodákat suttogtak a vérző sebekkel is hősiesen kitartó magyar tengernagyról,de a halk szavakat elnyelte a négy / esztendős hábor.u ágyúinak bömbölese. Az izgalmak idegbénitó táncában és a halálos kimerültség aleltságában a nyugalmat,céltudatosságot és az egész férfit jelentette. Imádságos aikkai,az ezer esztendős faj jövőjébe vetott ingadhatatlan nittel suttogták a nevét; Horthy Miklós... Népének,országának bálványa,hőse ós^megnpntője lett. Amikor összoomlott minden.amil-or a romokból felszálló sürü füst,pára és por, betemette a lelkünket, a testünket ós a hazánkat,amikor világtalan koldusként botorkáltunk a nagy magyar éjszakában,akkor csak egy fáklya világitott,egy oszlop nem ingott meg ós egy szivben nem akadozott a vér jüktcéáso - a csonkává faragott Magyarország kormányzójáéban. Ma tiz esztendeje állitotta maga fölé hivatalosan a maf yar nemzet Horthy Miklóst és^azóta szakadatlanul áll az őrhelyén. Ss ha a kogyoten trianoni sors keresztje véresre töri a vállunkat,ha térdünk meg-megroppan a tövises,göröngyös uton,csodahimő. létekkel felnézünk rá,mert akkor nem sajog annyira a seb ós nem csetlik-botlik a lábunk. A Gondviselés mindig elénk állit valakit. amikor már-már azt hisszük,hogy semmi sem segithot.Erro tanit a történelem,amely még a.rról is beszél,hogy az ilyen kiválasztott férfjakba.n sohasem csalódott nemzetünk, Horthy Miklósban azonnal felismerte a magyarság küldetését,mert érezte,hogy akit maga főié emelt vér a véréből, magyar apa szerető kemény keze és magyar anya imádságos gyengéd lelke nevelte tökéletes emberré. Akik ismerik Horthy Miklós családi életét,akik mellette lehettek válságos órákban,azok tudják,hogy minden csel ekedet eben meglátszik rajta a kendoresi öreg magyar kúria szelleme s levegője. Mintha életre kelt volna valamelyik,legendás ^s magyar nagyúr,aki a harcban csata sorsát eldöntő vezér,a csendes családi hajlékban pedig törvény szavú a,pa volt. A magyar kormányzónak tiz éves fordulója azért ünnepe a magyar családoknak,melyek neki Köszönhetik a barnára pirult kenyér nyugodtabb élvezését.Mivel pedig ősi szokás szerint,családi t ünnepet nem szoktunk világgá kiabálni,március elsőjén is csak suttogó imádság száll az égbo ? hogy megköszönjük a nagy magyar éjszakábai ezt a minden magyarnak küldött világito fáklyát. " ~ ~ -, I Mire jó a rádió ? Hivatalos kimutatás szerint három olyan község van Csonka.magyarországor amelyben még nincs rádió. Ez bizonyltja legékesebben,hogy mennyire megértette és megszerette a közönség a legcsodálatosabb emberi találmányt,amely jó irányitás mellett nemcsak szórakoztat,hanem tanit is. f Általában azt hiszik,hogy a rádió csak szórakozás,pedig alaposabb megfontolás után. láthatjuk,hogy a legtökéletesebb tanito eszközök egyike,mert észrevétlenül oktat ós ^fejleszti a nallgató ismereteit. Gyönyörködtet s erősiti a magyar öntudatot,mert bő alkalmat nyújt más nemzetek szellemi termékeivel való összehasonlításra. Erkölcsi tekintetben szinte megbecsülhetetlen érték.hiszen hány embert von el káros szórakozásokból és a legeldugottabb falvakba,tanyákba is olviszi a magyar szót s magyar imádságot. Meghatóak azok a levelek,mely ok az elszakitott magyar föld üldözött fiaitól kerülnek el Budapestre. Könnyes szemmel hallgatjuk - irja az egyik a rádiót,de^emcsak a mi családunk,hanem a szomszédaink is.Nagy-nagy bánkódásunkban es nyomorúságunkban ez az egyetlen vigasztaló. A hangszóró bűvös környezetében még a haragosok is megfogják egymás kezét; amikor Lakihegyet hallgatjuk,egy nagy családdá, siro,reménykedő es^uj^orcco kapott magyar közösséggé változik at itt minden. A rádió a legegyszerűbb és legkönnyebb érintkezési mód. Nem ismeri a£ országhatárokat,nom vérzik el a szuronyok hegyén ós mindig megtalálja azokat,akik :ihitiak a magyar lélek megnyilatkozásait. A fengoskodSíócsarólok pedig nézzenek bele a lelkükbe,hallgassak meg azt a sokszor elnyomott,vagy félreértett hangot,amely azt súgja ösztönösen,hogy a magyar rádió nemcsak a Csonkaországé,hanem minden magyaré.
