Hetikiadás, 1930. január-december
1930-02-18 / 7 [1516]
Újból olcsóbbodott a pénz. A Magyar t Nemzeti Bank október óta immár harmadszor szállította le^a, hivatalos kamatlábat 1/2-1/2 százalékkal. A legutóbbi tanácsülésen 7 To-ról 6 1/2 %-ra csökkentette a kamatlábat,amely tehát most ép oly magas,' mint a szomszédos Ausztriában,ahol szintén legutóbb hajtották végre a bankráta csökkentését. A budapesti pénzintezetek elhatározták,hogy ugy a betéti, mint a hitelezési üzletben szintén egy fél százalékkal leszállítják a kamatlábakat és hogy a váltóieszárnitolási üzletben szintén a változott viszonyokhoz fognak alkalmazkodni. Az olcsóbbodás! folyamatot,mint tudjuk,a newyorki túlzott tozsdespekuláció összeomlása idézte eló',amikar hatalmas pénzösszegek váltak x szabáddá a tőzsdén; Amerikában a háború után hatalmas aranymennyisegek halmozódtak fel ós jelenleg körülbelül másfélmilliárd aranyfölösleg van az Egyesült ^llamok tulajdonában,a pénzforgalom ftf&ieztuti " j ranymennyiségeket nem számítva. Ha ennek az összegnek egy része átkerülhetne .Európába, itt a pénz még tovább olcsóbbodnék,ez alacsony kamat mellett rentábilis termelés indulhatna meg,ami fokozná Európa vásárló- ós fizetőképességét. Ezért az amerikai gazdasági vezetőemberek között sok i ugy gondolkodnak, hegy az Amerikában gyümölcs özet lenül heverő aranyat Európának kell juttatni. A bankárok egy része azonban ellene van ennek a tervnek,mert a mai helyzetben 6-8 %-ös kamatot is el lehet érni Amerikában,különösen a mezőgazdasági kihelyezéseknél,ha azonban Európában jelentősen lejjebb száll a kamatláb,Amerikában ©em lehet azt magasan tartani. Európában rendkívül sok függ attól,hogy a két felfogás közül melyik lesz az erősobb és mire határozzak el magukat az amerikai pénzemberek. A magyar konyhakorteszet fejlődése. Az utolsó két évben igen sek gazda kezdett a konyhákértészoti tel foglalkozni.es az uradalmak is 25-50 holdnyi területen áttértek konyhakerti művelésre. Alvállalkozás egyelőre nem volt nagyon nyereséges,mert.ncm állt t elég / szakmunkás a rendelkezésre ós igy a termelés drága volt. A Magyarországon élő bolgár szakmunkások rendesen- százalékos részesedésért dolgoznak; ennek következtében egy részt szívesebben viselik ?, fáradtságot,más részt rok mindent ogyszemélyben el tudnak végezni,amire a magyar gazdasagok külön-külön munkást allcalmaznak* Á bolgároknál nincs külön motorkezelő,nem vesznek fel külön embert kosárfonónak ? vagy kocsisnak. Ezáltal olcsóbban dolgoznak. Hogy a magyar kurtészek mégis aránylag nagymértekben kezükbe vették a tömegtermelést es^sikerrel versenyeztek a bolgár kertészekkel,annak az volt az oka,hogy az idén rendszertelen volt az időjárás ós a bolgárok nem tudtak alkalmazkodni j* nokik szokatlan klímához. Különösen nem tudnak a bolgárok kiigazodni az itteni növénybetegségekben. Van azonban olyan előnye is a bolgár kurtnovelásnék,amelyet a magyar gazdáknak érdemes volna eltanulniok. Az egyik az,hogy vizről ós öntözésről feltétlenül gondoskodni kell,a másik pedig az,h*gy a legerősebb trágyázáshoz kell ragaszkodni minden óvbon. Ha a magyar kertészek ozt szem előtt tartják és máiustol októberig lehető legtöbb munkát fektetik bele a kertészetbe ugy biztos Jobb tapasztalatokra fognak jutni ,mint .az eddigiek folyamán. A vidéki iparosság ós közszállitások. Békésvármegyo kézmüiparosai legutóbb Endrődőri körzeti nagygyűlést t.ártottak,amelyen az IPOSz is kiküldöttekkel képviseltette magát.k nagygyűlés határozati javaslatban kimondotta,hogy országos mozgalmat indít abból a célból,hogy a legközelebbi allámi beruházásokat aránylagosan kitörj osszák a vidékre is os igy a vidéki kézműiparos^k is megfelelő munkához jussanak.Elhatároztál^ továbbá,hogy követelik a helybeli iparosok előnyben részesítését a közszállitásoknál,akkor ? ha a helyi iparos ajánlata a-benyújtott legolcsóbb ajánlatnál ö $-kal ncmyirágább. A közgyűlés,amely az ipartestületi reformról is tanácskozott,üdvözlő táviratot intézett Hadik János grófhoz,akitői a kézműipar osság további támogatását, kérte. to
