Hetikiadás, 1930. január-december

1930-02-11 / 6 [1516]

UKa« MW$ WELTAR Kwekció Hetikiadás. 6.sz.1930.február 11. ------------ oldal. Az időjárás és az egészségünk. Régi, sokezer éves tapasztalat,hogy az időjárás szorosan összefügg az ember életével. Helyesebben ezt ugy mondhatnánk,hogy az ember élete az évszakok után ig zodik . Más a ruházkodásunk, élelmünk és munkánk,sőt még a kedvünk is minden esetben. Hosszasan el lehetne erről elmélkedni. Ezen a helyen csak az egészségünkre vonatkozó részt vizsgálgassuk. Azt szokták mondani a betegeskedő ,köhögő emberre,hogy majd elviszi a tavasz. Legtöbbször igy is van,mert a beteg tüdő,a megrongált szervezet nem tud megbirkózni a szeszélyesen változó,hol csalókán meleg,hol meg dermesztő hideg tavass zal,melynek párás,füstszerü levegője na gy^ próbára, teszi még az ép tüdőt is. A hirtelen hőfokváltozás szedi a legtöbb áldozatot. Ilyenkor látjuk a sok náthás,lázas és köhécselő embert. Az orr válladéka és a tüdőből kiköhögött folyadék ilyenkor jut el leghamarabb más emberbe és mivel az amúgy is gyengélkedő test nem tudja kifejteni rendes ellenálló képességét,megtörténik a fertőzés ,vagyis a betegségek csirái elszaporodnak -zokban is,akik addig mentesek voltak tőlük. A nagy járványos betegségek rendszerint olyankor terjednek és pusztítanak tömegesen,amikor csiráik szaporodására kedvező az időjárás - például a kolerának nyáron - vagy pedig, akkor, amikor az emberi test ereje és egészsége megromlik. Gondoljunk csak a legutóbbi évekre. A világháború első telén kint az orosz harctéren - csikorgó hidegben - hány derék katonánk pusztult el kolerában. 1918 nyarán a rosszul táplált és agyon csigázott osztrák-magyar hadsereget valósággal megtizedelte a spanyol járván; Alig vártuk a hidegebb napokat abban a meggyőződés ben,hogy akkor majd elpusztulnak a "spanyol" bacillusai és mennyire csodálkoztunk,amikor még télen is ara tett a halál k" szája, épen ugy,mint félévvel azelőtt a kánikulában. A forradalmak alatt pedig-; hiányos táplálkozás következményeit még súlyosbították a lelki izgalmak és szaporodtak a temetők fejfái. Az erős és edzett szervezet mindig jobban ellenáll a betegsé; nek,mint a gyenge és elkényeztetett. A szabad levegőn foglalatoskodó falusi kevesebbet betegeskedik és átlagban hosszabb életű az állandóan zárt helyiségben ülő városi embernél. A test ellenálló képességét a rendszeres sportolással fokozhatjuk leginkább. Ujabban azonban ezt is túlságba viszik. Bécsben és Berlinben alakultak olyan egyesületek,amelyeknek az a jelszavuk: Hütsd meg magadat naponta. Ezek a rajongók lékét vágnak a folyók jogén és ugy fürdenek ,majd meg a havon heverésznek ruha nélkül. Komoly orvosok is akadnak,akik azt állitják,hogy hüléssel.megfázással nem lehet betegséget szerezni. A hülés nem betegség,csak alkalmassá teszi a testet a fertőzésre. Aki el akarja kerülni,szoktassa hozzá magát minden fokú időjáráshoz. Az edzést legjobb elkezdeni gyermekkorban. Ne bagyuláljuk be a csecsemőt ugy,hogy mozogni se tudjon,de ne essünk az ellenkező végletbe se. Ke féljünk se a naptól,se a hidegtől. Maradjunk meg az arany középúton, mert ebben az esetben ez a legbiztosabb. Az emberi test természetétől fogvfi alkalmazkodik az időjáráshoz,mi meg segítsünk neki alkalmas ruházkodással. Találóan mondta egy orvos, hogy rossz bunda az, amelyikbon megizzad az ember. Horn szabadlmazott találmányok a Budapesti nemzetközi Vásáron. A Budapesti Nemzetközi Vásár 25 éves jubileuma alkalmából teljesen különálló csoportként u.n.találmányi csoportot rendez, azzal a céllal " hogy a magyar feltalálók találmányaikat a vásáron nagy számban megforduló hazai ós külföldi gyárosoknak, tőkéseknek,vállalkozóknak és látogatóknak bemutathassák. A vásáron kiállitott találmányok iránti érdeklődést a^találmányi 'csoport irodájában nyilvántartásba fogják vonni és azokat a kiállító feltalálókkal osctről-esotre közölni fogják. r~o