Hetikiadás, 1930. január-december

1930-02-11 / 6 [1516]

Sokan vetik fel mostanában ezt a 2í érdest, hiszen a hágai tárgyalások óta oly sok terv,inditvány, törvényjavas lat tervezet merült fel a hadikölcsönök felértékelés ér e, a kötvények áralakulása pedig a tőzsdén olyan rendszer telén lett,hogy a laikusok már nem is igen ismerik ki magukat,mit lehet várni és mire lohet számi tani? A hadikölcsön f ol értékelési mozgalomnak az adott ujabb tápot,hogy Hágában rendeztük a háborús tartozásunkat és megszületett a jolszó, hogy most már az államnak bolső tartozásait is rendeznie kell,elsősorban a hadikölcsönt^rtozásokat,mort e téren mutatkozik a legtöbb igazságtalanság.Mint ismeretes,R~ ssay Károly és Sándor Pál képiris olők indítványt nyújtotta be n parlamentbe a hadikölcsönok 10 ^-os f elér tékclés ér9. Ennél még sokkal tovább megy Gál Jenő tör vény tervo zete, amely ogyonesen 50 ;S-.s valorizációt tart lehetségesnek. Ezeknek a terveknek bizonyos politikai szinezetük van,amit bizonyit az,hogy a hadikölcsönvilorizációra külön pártok is vannak kialakulóban. Az egyes tervek készítői meglehetősen élesen foglalnak állást egymás cl len, igy pl. az 50 fo-os valorizációt a mérsékeltebbek olyan túlzásnak tartják,hogy attól valósággal a saját tervük komolyságát féltik. Hogy mennyire túlzott az 50 fo-os > vetélés,elég arra utalni ,hogy nálunk,gazdagabb legyőzött államokban ,mint Németországban,de még a győztesekhez tartozó Lengyelországban som mert ok, távolról som ilyon nagyfokú f olértékolásre gondolni. El kell ismerni,hogy a hadikölcsön j egyzők követelései igazságosak és jogosak és ozt az illetékes tényezők oddig som votték tagadásba. Más beszámítás alá esnek azok a kötvény tulajdoné sok, akik a későbbi idők folyamán vásárlás utján,", régi értéknek néha csak néhány százalékáért jutottak hozzá a kötvényekhez. H

n a felértékelés idejű elérkőzik, elsősorban az ős jegyzőket kell kártalanítani és ha ezeknek az igényeit,amennyire a viszonyok engedik,kielégito tték , jöhot számításba az á csoport,anolylk vásárlás utján jutott hadikölcsön ökhö z.Ez az álláspontja az ősjegyzők egyesületének is,amely a sajtóban is érvényre juttatta azt az álláspontot. Nincs tehát semmi jogos alapja annak a spekulációnak ,amo ly a tőzsdén a hadi kö les önköt vényekben megindult. Hiszen azok a köt vények, amely ok ott forgalomban vannak, már mind násA»vagy harmadkézbon jutottak az ősjogyzők kezéből. Az erőszakos spekuláció nem is sikerült és a tőzsde idegességét mutatja az,hogy közben-közben nagy visszaesések is előfordulnak a hadikölcsönok árf oly&maiban. Elvben mindenesetre közelebb jutottunk a hadikölcsönok valorizációjához a hágai egyezmény után. Megszűnt ugyanis az a fenyegető momentum,hogy ha keresztül visszük a fölértékelést,a külföld majd erre fog hivatkoznjes nagyobb jóvátételt követel tőlünk. Ennek ellenerő meg kell fon tolni , nincs enok-o belső akadályai a valorizációnak, mennyire birja meg az állam az ujabb terheket? Beavatott forrásból már is kijei öntötték,hogy még sok időnek kell eltelnie addig,mig a felértékelés megnyugtató lag elintézhető lesz. Erre a józan nyilatkozatra szükség volt,mert sokan már vérmos roményekkel voltak eltelve. Bármi elsőrendű kö tőle ss égének tekinti az állam a hadikölcsönj egyzők kártalanítását ,az 'ügyöt csak a pánzviszonyok tekintetbe vétele mellett lohet megoldáshoz juttatni. Tudjuk,hogy állami feleslegcink nincsenek,a költségvetés épen csak hogy egyensúlyban van. Oly sok közszükséglot jelentkezik,hogy a költségvetés kereteinek 5 $-os csökkentését is csak nagy nehézségekkel tudja keresztül vinni a pénz ügymini sz tor. Ha tehát az állami feleslegekből nom lehet megoldani a kérdést,más pénzforrás után kell nézhi . Bármennyire is jogosnak érzik a kivanságaikat a ha.dikölcsön jegyzők ,be fogják látni ,.:ár csak saját érdekükben is , hogy nom lohet az álla mhSz tart ás űgynnsuly^t veszélyeztetni,ilyon igazságos cél érdekében sem,mert az sokkal nagyobb karokat vonna, maga után. Az adót é tolok emelés ér 0 szintén nom lehet, gondolni,hiszen amúgy is nagyok a közterhek. Sokan abban roménykodtok ,hogy Hága után nagy külföldi hitelek fognak majd rendclkoz ís ünkro állani és ozok segítségével majd szabadabb n lélegzünk. A pénzügyminisztor azonban figyolmoztotett arra,hogy ha már most jelentkezünk hitelért,az drága, lesz,várni kell tehát még egy,vagy másfél évig. Hiszen a mostani gazdasági bajokat is nem csekély részben az okozza,hogy a torr.nlós drági kölcsönökkel dolgozik. Igaz a külföldi pénzpiacokon már megindult a pénz olcsóbbodása,de egyelőre ennek még/-az a hatása mutatkozik, hogy könnyebben lohet rövidlejáratú hitelekhez jutni

/csak/ h: ss zulo járatú hl te lek lehetőségű ,a mir 0 ne künk sz ük só gű rk t ve Ina, még nom nyi lt meg.Igy pl.Amerika som ad hosszú időre hitelt,bár ott a vállalkozási kedv jelenleg csekély a tőzsdekrach következtében és igy nagy pénzösszegek állanak rendelkezésre. Amerikában azonban arra számitanak ,ho,gy a konjunktúra javulni fog és igy rövidebb időn belül az amerikai belső piacnak losz szüksége a pénz fölöslegekre./Folyt .köv./ tr t