Hetikiadás, 1930. január-december

1930-02-11 / 6 [1516]

netiiciaaas. v^vam i^^CLIAK 6. sz. 1930. február 11. Kszckcíó 2.oldal. /A magyar nép és a kereskedelem folyt./ Elsősorban nem szabad homokba dugott fejjel várni a sorsot és minden gazdasági törvénnyel szembeszállva tovább megpróbálni a látszat fentartását,mintha minden helyesen történne a kereskedelem körén belül,csak a vevőközönségben keresni az okot,hogy nem elég a vevő,hogy nem elég a fizetőkészség. Be kell látni,hogy szegények vagyunk és a kereskedelemnek nem lehet célja magát a fogyasztóhajlandóság mesterséges fentartásával idoigóóráig a vizén felül tartani azért,hogy azután a gazdasági lehetőségek kényszerű likvidálásával annál nagyobbat zuhanjon,Nom tarthatunk fonn több kereskedelmet,mint amennyire tényleg szükségünk van's ha ezen több kereskedő akar osztozkodni,akkor ogyro kevesebbnek kell jutni. Keserű az,amit irok,do elvitatlahatatlanul igaz.Es a kereskedelem akkor fog jobb helyzetbe kerülni,ha a tisztitótüzön keresztül jutva ismét az a kipróbált és megalapozott kereskedői gárda losz az üzleti forgalom egyetlen letéteményese,amelyik azelőtt is ellátta ezt a feladatot a nemzeti életben. Akkor meg fognak szűnni azok a panaszok is,amelyek mag r. kereskedő lemmel * szemben felhangzónak. A magyar nép milliói ugy az iparos mesteremberek,mint a földművesek,a kereskedelmet ebben a folujhodáséban támogatni fogják azokon az alapokon,amelyeket fentebb kifejtettem. Ezt a jónevü kereskedők tudják is. És épen ezért ncni is kell tartani attól,hogy ezt a legális kereskedelmet bármiféle mesterkedésekkel neg tudják tánadni,csak gynngitcni,vagy akadályozni is. A becsületes keroskedclen a rosszindulatú támadások elleni küzdelemben min denkor számíthat az egész na&yar dolgozó nép sogitségére s igy bizt:sra veheti hogy a győztes ő fog maradni. Nagy javulás a külkereskedelmi mérlegben. A legutóbb közzétett adatok szerint az 1929 .évben a behozatal értéke 1065 millió volt,a kivitel értéke pedig 1042.2 millió pengőt tett, a külkereskedelmi mérleg behozatali többlete tahit mindössze 22.8 millió pengő volt. Az előző évhez viszonyítva a behozatalban a legszembetűnőbb a t.extHanyagok, a gépek és készülékek, továbbá a nyers és megmunkált fa behozatalának hanyatlása. A behozatalnak több tétele azonban emelkedett. Ezek közé tartozik t nyerspamut,a szén,az ásványolaj,a nyersbőr és a selyem. A kivitelben jelentékenyen mognövekedett a vágó és igás állatok, a buz ,a liizt,a cukor és az árpa oxportja. Az ipari cikkek közül a gépek és készülékek kivitele emelkedett legnagyobb mértékben,de számottevő volt a növekedés a hus, bor,a bab,a nyors dohány,a friss gyümölcs és a kikészitett prémböröknél. Jelentősebb visszaesés csak a rozs kivitelénél mutatkozott. Az a kérdés merült fel ,mi okozta a külkereskedelmi forgalomnak ezt a nagymérvű ja vulását ,hiszen a passzivum 1928-ban még 350 millió volt és a tavalyi év folyamán egyszerre 22.8 millióba esett vissza. A behozatal csökkenését mindenesetre a fogyasztóképesség visszaesés e idézte elő,legalább részben. Ez tehát nem örvendetes jelenség,mert az ország szegénységére mutat, így például kedvezőtlen tünet a gépek behozatalának a csökkenésemért hiszen a gép beruházást és ezentúl termelést jelen t, tehát értékgyarapodás az ország szempontjából. Ha a gépbehozatal csökken,ugy ez.az ér tékszap orulat is visszaesik. A kivitel erősödése nem jelent csupa jót,hanem részben csap annyit, hogy az. áraink olyan alacs onyak ,hogy vo rsenyképcssé váltunk a külföldön. Viszont a termelőnek özek az árak nem hozzák be a költségeit és igy a kivi tol megint nem gyar^pitja a nemzeti jövedelmet. _^/£>