Hetikiadás, 1930. január-december
1930-01-28 / 4 [1516]
Az üzemutód lágl kérdés rendezése. Több konkrét panaszra,melyek szerint a Társadalombiztositó Intézet olyan iparosokon,akik régi műhely,vagy üzemhelyiséget vettek ét,behajtotta az előző üzem tulajdonosának tartozását,akkor is,ha az előd és .z utód között semmiféle összeköttetés nem állott fenn,az Ipartestületek Országos Szövetsége a Társadalombiztositó elnökségéhez fordult és kérte ennok a rendelkezésnek megváltoztatását. Az intézet elnöke a következőket mondja válaszában: Az üzemutódlás kérdésében kiadott intézoti körrendelet ugy rendelkezik,hogy az üzomutódlás kérdését a fennálló törvényes rendelkezések által megengedett határok keretébon méltányosan kell elintézni ós az üzemutőd ellen a zálogjog épségbon tartása mellett a további végrehajtási eljárást függőben kell tartani addig',amig az üzemelőddel szemben a behajthatatlanság igazolva nincs. Az intézet e rendelet értelmében jár el. Az érvényben lévő jogszabályok azonban az üzemutódlás megállapításához nom jogutódlást,hanom üzomazonosságot kivannak. A biróság már ismételten megállapította,hogy a társadalombiztosítási járulékokat az üzem dologi terhének kell tekinteni,az üzomazonosságot a hely, az iparág azonossága esetében ismételten mogállapitotta jogutódlás hiányában is. A munkásbiztositási fclsőhiróság 8.számú döntvényében részletesen kifejtette ennek az elvi kérdésnek jogi ós szociális szempontjait ós mogállapitotta,hogy elvitathatatlan ugyan,hogy az üzcmutódlási felelősség szigorú jogszabályai egyes esetekben megnehezítik valamely üzem értékesítését, viszont a társadalombiztosítási intézmény zavartalan müködéso és az ehhez szükséges anyagi eszközök biztosítása oly kö zé rd'ek, ame ly előtt egyes magánérdekeknek is háttérbe kell szoruiniok. Az intézőt igazgatásának nom áll jogában a törvénnyel ellenkező gyakorlatot folytatni. Méltányosság cimén podig jogszerű kövoteleseket az intézet nom engedhet el,mert erre nincs törvényes folh-talmazása. Értesülésünk szerint az iparosság érdekképviseleti szervei, mozgalmat inditanak abban az irányban,hogy az üzemutódlásról intézkedő törvényszakaszt a parlamejént módosítsa, A Magyar Gazdaságkutató Intézet helyzetjelentése. A magyarországi gazdasági helyzet depressziója 1929 utolsó hónapjában súlyosbodott,a súlyosbodást jelző tünetek azonban részben likvidáoiós jelenségek. Elsősorban a fizetésképtelenségek számának erős emelkedése az,ami ilyen tünete Azt s hogy ez a likvidációs folyamat viszonylag simán meat végbe,bizonyítja,hogy a fizetésképtelenségek számának válságszerü felszökésével egyidejűleg a tőkepiac helyzete enyhült. Külhnös jelentősége van annak,hogy ez F.Z enyhülés nem ujabb külföldi hitelek felvétele következtében állott be, hanem azt megelőzően ment végbe. Ezért a gyufakölcsön 1930 januárjában befolyó harmadik részlete s a hágai egyezmény hatása a pénzpiaci helyzet lényeges enyhülését fogja előidézhetni. Az ipari tevékenységnek úgyszólván minden ágazatában visszaesés állapitható meg, A mezőgazdaság vásárló ereje is tovább hanyatlott.Az általános árszínvonal sem mutat javulást,bár az árhanyatlás december megállott. A külkereskedelmi méfleg erős aktivitása ugyancsak annak bizonysága,hogy a belföldi vásárlóképesság csökkent,ami ugy a külföldi áruk iránti felvevőképesség hanyatlásában mutatkozik,mint abban s hogy a belföldi áruk a belföldi kereslet viszonylagos csökkenése következtében alacsony árak mellett meghosszabbodott exportrádiusszal kerülnek kivitelre. Ezzel szemben a gazdasági helyzet javulásának lehetőségére vall az,hogy a gazdasági helyzet megváltoztatása iránt legérzékenyebb tőzsdén az árfolyamok hanyatlása már hosszabb ideje megszűnt,ugy hogy még a külföldi tőzsdék hanyatló ártendenciájának sem volt ilyen irányú hatása.
