Hetikiadás, 1930. január-december
1930-01-28 / 4 [1516]
Az i lletékek lerovásának egységesítése. Az utóbbi időben az iparosság részéről számos panasz merült fel arra vonatkozóan,hogy utólagosan különböző illetékekkel és bírságokkal rótták meg. Ezek Javarészben annak a következményei,hogy a rondelotok sokaságában az iparosok nem ismerik ki magukat. Ezért az Ipartestületek Országos Szövetsége most a pénzügyminiszterhez fordult és a sérelmek orvoslását kérte. Erről a kérdésről Papp J0zscf,a szövotség elnöke,a következőket mondotta munkatársunknak: - A bélyegilletéki törvények és szabályok hivatalos összeállítása' ról és magyarázatáról több,mint 30 éve jelent meg oly összefoglaló mü,nely az adózó polgároknak és hivataloknál: a kincstári illetékek lerovására tájékozást nyújtott. Azóta pénzegységünk sok változáson ment keresztül és bár pénzünk néhány éve stabilizálva van,a bélycgilletéki törvényokot és szabályokat összefoglaló ujabb hivatalos szakkönyvet nem adtak ki,csak elszórtan megjelent miniszteri rendeletek szabályozták a szükségesnek látszott változtatásokat. Igy a nagyközönség, valamint az iparosság ama hatóságok és hivatalok felvilágosításai és gyakorlati utasításai alar#án teljesitette a bélyeg- és 111etékierovasokat,melyékkel összeköttetésben állott,vagy ahol valamelyes ügye akadt. - A hivatalos összeállításnak ez a hiánya idézi elő a felbélyogzósi hiánylatok szakadatlan sorozatát és számokban ki sem fejezhető bélyeghiány leleplezéseket és bírságolásokat,melyekkel a dij- és illetékkiszabási hivatalok az adózó polgárokat sújtják. - Egy ilyen, a bélyeg- és illetékszabályokat áttekinthetően egybefoglaló hivatalos összeállítás egyaránt érdeke a hatóságoknak,a közönségnek és iparosainknak is s ezért arra kérjük a pénzügyminiszter urat,rendelje ol,h:gy az érvónybon lévő bélyeg- és illetékszabályokat sürgősen gyűjtsék egybe s könnyű áttekintést nyújtó hivatalos összeállítás alakjában mielőtt tegyék közzé. - Ezzel kapcsolatban fölhívjuk a miniszter ur figyelmét a következő körülményekre is. A kis- és középiparosságot súlyosan érinti a számlák felülbélyegzésére vonatkozó,most érvényben lé* s ő ama rondelkozés,hogy 10.000 pengőn felüli számlák bélycgilletéki annyiszor 2 pengő,ahány ives a számla. -Tudvalévő dol.g.hogy a hatóságok a számlák egybeállítását a legnagyobb részletességgel kivanják s igy megtörténik nagyon gyakran,hogy egy 10.000 pengőt/meghaladó számla is 8-10, sőt ennél több Ívre terjed,tehát 16-20,sőt néha 30-40 pengő bélyegilleték alá esik. Ezzel szemben a vagontételekben szállítók, vagy gyárvállalatok,amelyeknek számlája alig pár tételre terjed s igy az egy ivot nem haladja meg, 100.000 pengős számlájukon is csak 2 pengő, bélyegilletéket kötelesek leróni, Igy aztán forditott arányban áll a nagyvállalkozó számlájának bélyegilletéke c kisiparos számlájának bélyegillotékével szemben. /.alig - Ez a rendelkezés önkénytelenül is a kisiparosságot sújtja,ami nem lehetett soha az állam célja,miért is ez a rendelkezés ugy volna igazságosan megváltoztatandó,hogy a számla terjedelmének figyelmen kivül hagyásával az összeg szerűség alapján állapittassék meg a bélyegüloték nagysága. - Hasoaló súlyos hátrányt és sérelmet jelent az a gyakorlat,amely a munka vállalatok végelszámolásához és a munka előrehaladásához képest a hatóságokhoz beterjesztett részletszámlák,illetve keresetkimutatások bélyegilleték alá vonásával kapcsolatos. Ugyanis a beterjesztett keresotkimutatások összegei a teljesített munkákkal növekednek egészen a végszámla összegéig, s minden következő keresetkimutatásnál nem a követelés fennmaradó egyenlege után,hanem a már teljesített összós munkálatok bruttó értéke után követelik a hatóságok a számla béiyogilloték lerovását» E szerint tehát ismételten annyiszor kell leróni a számiabélyeget, ahány keresetkimutatás bongujtatott s ehhez járul még a végszámla bruttó összego utáni béiyogilloték is. Ennok a méltánytalanságnak az orvoslását is kérjük a pénzügyminiszter úrtól és reméljük, hogy intézkedésével kiküszöböli a fent jelzett visszásságokat . Falusi ka pita1i sták. Stalin,a szov^eTkommunlsta párt főtitkára hivatalos nyilatkozatában a legélesebb offenzívát jelenti be az összes "falusi kapitalista" elemek ellen. Stalin kijelentette nyilatkozatában,hogy politikájának közvetlen célja a vagyonos parasztosztály teljes kiirtása. Ezt elsősorban ugy gondolja elérni,hogy megfosztja a parasztokat a földmivolés jogatói.Stalin ezt a torvét még a mult év végén tartott mezőgazdasági értekozlcton próbálta érvényre juttatni,do ott még a szélső baloldal képviselői is arra hivatkoztak,hogy lehetetlen ötmillió parasztcsaládot a szó szoros értelmében kiirtani. Vagyonos parasztok alatt Stalindk három vaev több a-orómarha tulajdonosát értikc 0 O,
