Hetikiadás, 1930. január-december

1930-10-07 / 40 [1516]

i Népszövetség gazdasági bizottsága felhivtfa a'Világ figyelmét arra,hogy takarékoskodni kell az arannyal. Az évi arany termelés értéke ma még 403 railiiC dollár.Az amerikai bányák azonban már kimerültek es igy 1940-ben már legfeljebb 314 millió dollái* évi arany termésre szarni thacunk a." világbn , Mühiég azt lehet mondani,hogy arany felesleg van.a jegybankoknak na- . gyobb a fedezete,mint amennyi okvetlenül szükséges volna, ezl a felesleget jelenleg 57 millió dollára becsülik. A bankjegyforgalom aaonban évről-évre , t ' növekszik^ ha évente'csak 2 fo-os emelkedést számi tunk, tiz óv múlva már 34 millió dollár hiány lesz aranyban. Ez ellen a Népszövetség gazdasági bizottsága más védekezést nem'tud ajánlani,minthogy takarékoskodni ^ell az arannyal,ügy az ipari f elh. sználasnál ,mint a pénzszűkséglet fedezésénél.', Hogy milyen nagy fontossága van az aranykészlet kérdésének a világgazdaság sz empont j ab cl % ki tüni k abból,hogy a mostani világválságot is egyes •közgazdasági teoretikusak részben az aranykészlet hely telén, elosztására és ezzel képcső/latosan a pénzforgalom .rányt:;1 anságaira vezetik vissza. , Nyilvánvaló ugy c.nis ,nogy a mi rossz gazdasági helyzet nem abból származik ? hogy a termeles akadoznék,vagy kevés lenne az áru,sőt ellenkezőleg a technika.' haladása következtében az ipari termelés soha nem látott méreteket tiltott ós a,mozőg zdasági produkció is megnövekedett. Aru tehát Volna bőségben és igy kény telének vagyunk p

, gazdasági nyomorúság okát másban keresni. Hiány zik a vásárlóerő',emiatt vaz áruforgalom akadozik,a 'készletek eladatlanok,a gyárak ós ' gazdák nem tudnak mit csinálni termoivóny cikkel. Ezen ugy lehetne segiteni , ha a pénzkibocsátást a jegybankok sz:poritanák • Az európai államok legtöbbjében jóv.'.l kevesebb pénzmennyiség esik egy-egy lakosra,mint a. háború előtt, igy Lágy a r országon is. ' % , , A bankjegyforgalom- azon bah, nom lőhet a kivánt értékig; emelni, mert az európ i ajl-moknak majdnem kivétel nélkül k.vés az • ranykészítető,hi-• szen avilgg aranykészletének' több,mint kétharor d része imri kában van.Ha tehát több pénztJDOcsátan'.nak ki,ezáltal a pénz v .sárló'-reje leesne,mert nem volna meg r „kellő aranyfedezete.A kibocsátott többiotpónzzel megint nem lehetne megfelelő árumennyiséget vásárolni ,mert a fedezetlen pénz miatt minden megdrágulna. Amerikában szintén nincs rendben a dolog,mert ott olyan nagy az aranybősgg, hogy ha annak vmegf eleiő pénzmennyiséget boesátanának ki,az arányérzéke esne le. Amerika nem akarja kockáztatni ezt ;z érték csökkenés t, mert cz~nemze tv agyon N összezsugorodására vezetne. Igy az a helyzet ájl elő.hogy az ranykészletck felhasználatlanul hevernek a Fankok pincó . 'ós hiába van meg a fedezet,' nem lehet kellő mennyiségű pénzt kibocsátani. . Az egyensúly az áru ós az arany között tehát ugy .Iurópában,mint Amerikában meg van bolygatva és emiatt mind a. két helyen akadozik a gazdasági élet vérkeringése. Közelfekvő a fel tevés , hogy az arany valuták pótlására kisegiteskepen ezüstvalut.itt,vagy pia tinavalutát kellene* igénybe venni. Ez sem hoz azonban megoldást. ,mivel az ezüst nem eléggé értékálló és különben r.z utóbbi években rendkívüli árveszteséget szenvedett. Aí ezüs'b- pénzzel tehát megint igen sok baj volna. H sonló az eset a platinával,amely szintén nem rég Vesztette el ertekének körülbelül a felét. Az arany pótl isárf tehát egyelőre nem mutatkozik semmi Uhetősgg. Azért kell gondosan ügyelni arra,hogy az ar-nytermeles a jövőben is megmaradjon,legalább a mai fokon. L:ört,h: az aranykészletek nehanyev múlva csökkenni kezdenek,a gazdasági válságolt megint csak nehéz lesz elhárítani. . ° V A vagy.onv Itságbuza ára. ; , ,

± , *i. mezegazda sági ingat 1'. nok vagyenvál tsága. fejében fizetendő buza arat a kormány augusztus havára metermizsánkénfc 19, szeptember 17 és októberre 15 pengőben állapította meg. WC