Hetikiadás, 1930. január-december

1930-10-07 / 40 [1516]

40. sz. 1930. október 7. - — - —„ — — „l-l- K szekció 3.oldal x Megállott a. gabona árzuhanása* x . Kint ismeretes,o leautóbbi nagy gabonakrochot a z ,idá zte elő,' _ . hogy ez oroszok ugy Amerikában,mint Európa nagy gabonatőzsdéin, nagyszabású arukinálattal léptek fel,Ezzel a manőverrel részben politikai celokit akarták elérni,, mert azt hitták,hogv zavarokat idézhetnek elő a mezőgzad&sági L-.kossag köreben es fokozhatják árinak sülyos helyzetét.kasrészt pénzre,akartak szert tenni,a nagy ga- j bona eladások révén és azt hitték,hogy ha letörik az árakat,az eladott gabon«menye nyiségeket a tőzsdén alacsonyabb arakon uiból felvásárolhat jak. A sz.amitas azonban ugy latszik nem sikerült.Amerika erélyes lépésekre határozta el megát,az orosz buzadumping ellen. Az oroszok^dig az eladások lebonyolítására nem volt meg-a,megfelelő mennyiségű terményük, kény telének voltak átmenni fedezési vásárlásokba es ezzel önmaguk is megindították az árak emelkedését.először Chicagobc.n ós Winnipeg ben jelentkezett az irányzat megf ordulása,ma joá Eurcpáro. is átterjedtek- a jobb árak,Liverpoolban szintán magasabb 'kurzusokat jegyeztük és szeptember 50-án már Budapesten'is barátságos volt az irányzat és több napon keresztül szilárdak m. r- dtak nz ár

n

k, ' -_'" , A további fejlemény okét még előre látni nem lehet ,mas kedvező jelek is vnn-k zónban,amelyek romolni engedik a mezőgazdasági válság, enyhülését, fcíint'ismeretes - kelet-európai" g .bonaexportáló országok már,régebb ótn megbeszéléseket folyt tnak a kivitel közös.megszervezésére.A tárgyalások kcduoző , h.ngulatb n í'alyt k,n: gy kérdés volt zenben,honnan fedezik ennek a nagy.ranyu' akciónak a költségeit.Epen ezen a nehéz ponton támadt most váratlanul segitség Tudvalevőleg nemreg alakult meg a nemzetközi fizetési bank,abból a «élbol,hogy a • német jóvátételi fizetésekkel kapcsol tos rondkivül bonyolult pénaügyi müveié tokot irányi tQS» Ennek a b óknak az lg; zg,tój'j vetotte fel, a legutóbbi Rí pokb. n ,. zt a tervet,hogy a nemzetközi fizetési bank tőkéjét bocsássák a'kelet-európai államok közös -gabonaexportjának a lebeny ;litására. Ha ez a terv testet ölt, akkor nem lesz többé sok gondunk,hogyan helyezzük-el r gabonánk't. a . M

ily

e

n las^.az i

dei li

szt minőségei A kedvezőtlen buz-órtékesités egyik --'kául _'zt szoktak emlegetni ?

hogy az „óbuza készletei' túlnyomó része mar kikerült a külföldre^viszcht e.z uj búzából örőlt lisztnek még nincs meg a'megf elölő raktári beéri el ődése, önnek következtében nem áll rendelkezésre .. megkívánt minőségű export/árü.A tapasztalás ugy nis azt mutatja ,, hegy ? z uj-búzából készült liszt körülbelül'ncv emberben lesz teljesen süthet őve és ékkor tudják a/ ' • a pékiparban felhasználni.Az idén még az körülmény is szokatlanná tette a helyzetet,hogy főleg a tiszavideki búzából hogyfc tok ki a tavalyi -készletek,innen kerül tehát a legtöbb uj ,móg nem teljesen beérett liszypi ora ás épen ezellon a legjobb buzteriilot terrmése' ellen merültek fel ki- • fogások.Hogy azonban a tiszai búzatermés alapj'áb n váv-c : z idén' is elsőrendű volt, bizenyi tjaF .ji \rján József- debreceni lisztvegyész kut. tás-.l. Adorján kimutatta,hegy 'a tiszavidéki buz. . z idén is megőrizte elsőségét.Ad..tai szerint az idei lisztek általáb- n Európa szerte' sikerszegények,-A vizsgálatát a vegyészek ugy v égt»k. el,hgy megáll, pitják a'lisztek víz felvevő képességét,továbbá a sikermeny- . . nyiséget es a sikérminosOgot.Ez .. három szám'együttesen adj?: meg a liszt értékét. Az idoi vizsgál-tak -zt.mut ti .k,hagy a lisztek: értéke tavalyihoz képest országszerte csökkent, .zonban ?. h jdumugyói lisztek rányl_g idén is legjobbak.Végleges véleményt az eredményről csak raktári beérleles után lehet mondani, /legkedvezőbben _Szeptemberb

o

n alig észrevehetőiog bökkent a drágulás^ . Egy,öt tagu es Iád heti létminimum-^ szeptember végén 74.6 pengő volt, ami a hón.p elejéhez képest 0.32 %-os olcsóbbadást jelent.Ez a csökkenés ciy..n kisméretű,hog a házt. rtásb n ogya.lt Ián nem vehető észre.A hábartt eleje óta c< ' ossz szükségleteknél még mindig 50.3 /o-cs dr.gulas mut-tk^zik.