Hetikiadás, 1930. január-december

1930-09-09 / 36 [1516]

H- E T I K I L D A 6. 36.sz.l930.n

2

ept.9. 8,ol~al, Aass József,folyt./ ""Elszorult Bzivvel láttam,hogy amióta nem találkoztunk,dus hajad nagyon megezüstösödött. Nem csoda, hiaz az ország minden könnye feléd árad. De Istenem, az idő is eljárogat felettünk. Eszembe is jutott a néhai jó öreg &itkei Szarvas Dávid bátyánk mondása, - ós itt elsősorban magamra, kellett gondolnom - hogy"hatvan felé hazafelé.

:; Senki sem Sejtette még akkor,hogy ennyire közel legyen a "hazafelé" w

ós akkor semmikor halála napján egri nagy beszédében azt mondotta, hogy /

a jövő az anyák méhében alszik, "ne&ünk már faragják a koporsót". Hiába törtónt a fenti levélben célzás arra is,hogy rengeteg munkája közbon elhanyagolja a saját egészségét ós családját,a válaszban, amely et Vass József augusztus 28an irt, megint csak ezt mondja: "Kedves Sándor! Köszönöm szivos üdvözletedet. Magatartásomban nincs szándékosság. Ok: az,hogy nagyra növekedett munkaköröm lelkiisníorotcs ellátása teljesen lehetetlenné teszi a magánórintkozósok fon tartását." jjolgozni

i

dolgozni a nomzet jobb sorsáért,talprcállásáért,pihenő nélkül,csak előre, - ez voit a miniszter hitvallása. Dolgozott is,mindaddig, mig fol nom áldozta életét a nomzet oltárán, Ncgy-nagyr értókkol lőttünk-szogónyobbok f

Trianon koserves útjait iáró szomorú magyarok. Fajdalmunkat csak az e tudat onyhithoti f

hogy szollomo, tani tása, példái a itt maraa köztünk s amely : nemzet iiyon najy férfiakat ad az emberiségnek,nem pusztulhat ol.