Hetikiadás, 1930. január-december
1930-05-06 / 18 [1516]
. Az indiai forrongás. A többszázmilliós lakosságú India israót nyugtaiankodik.A népmilliók apostola,a fanatikus és,engesztelhetetlen Gandhi,aki már annyi nyugtalanságot okozott a nagy brit világbirodalomnak,ismót kiásta a harci bárdot cs fanatizált tömogeinok Jaatalmas uszályától kisórve halad vógig a nagyvárosokon, hogy az ellenségeskedés ,régen lefe jtott ,üszkct ismét magas lángra lobbantsa. Az indus nép-apostol ogyolőro nom produkál fegyveres forradalrrat, de a polgári ellontállás,amolyet hirdet,talán,meg kellemetlenebb Angliának, mintha fegyvorrc szólitaná honfitársait. A hiányosan fegyvérzett,szervezetlen törnogekot könnyű volna leverni és megadásra szorítani,de egy óriási kitor jodósű ,400 milliós lakosságú országban,amelyet több ezer mértföldnyi távolságból kormányoznak,nagyon nehéz,szinte lehetetlen elnyomni egy olyan mozgalnat,amely az egyes polgárnak az állammal szemben való kötelezettsége toliesités 'a_a:: mqsjbagadásaban nyilvánul meg. Ehhez a mozgalomhoz sem szervezettség,som fegyver nem szükséges,az ollentálló indus polgárnak csak egyéni hoszna van az állammal szembon való kötelezettségének mogtagadásából. • Igaz,hogy,Gandhi ós hiveinek követelései a foilődóssol állanak szemben és igy v^orodmónyébon nem, vezet hétnek gyó'zelemro. Ma a fejlett g&ptochnikaborszakában,szinte novotsóges egyik legfőbb követelesük,hogy a házi kéziszövóst kell ismót visszaállitani az ország területén,ahol évtizedek áta a gópokkol termőit szövöttárukat használták. • Igy van ez a kövotolósoik legnagyobb részével. A világ figyelme mindamellett joggal fordul az indiai események foló,mort hisz nem az a fontos,hogy a Gandhisiáknak,vagy az angol kormányzatnak a pr-grammja hely es eb b-o, hanem az* a,nagy kórdós,,hogy a Gandhis ták mozgalma ki fog-e terjedni az ország népességének nagy reszérejvagy sikerülni fog-e az angol" kormánynak,hogy közismert diplomáciai ügy ősségével ós politikai jártasságával elejét vegye ennek a veszedelemnek. l Salygmherny,Qk lll k^os gtásat A selyemgubotermelés úgyszólván minden befektetés nélkül biztos alapot nyújt a korosetszorzqsro. A selyemhernyókkal való foglalkozás nem nohóz munka és a gubókat azután meghatározott árban beváltják. állam a napokban kezdi mog a selyemhernyók kiosztását.A hernyók öt hót után gubóznak, tiz napra podig mar be is ,váltjak a gubókat és ki is fizetik az értük járó vételárat. Aki gubótormolóssel kivan foglalkozni, jelentkezzék városában, vagy közsógóbon a solyompotoki-koltőtelepnél,ahol a szükséges útbaigazításokat is megadj ok. • , Áprilisban enyhült^ hitelválság. Április havában a fizetésképtelenségi esotok szám márciushoz jjópest mintegy 20,%-kal csökkent. Igaz,hogy ha a részleteket nézzük,,a csődök szama emelkedett ós csak a kény szer egyezségek sízíáma apadt nagyobb mértékben. Ez onnan származik, hogy a már megkötött kény szer egyezségek egy részét nom tudták toljesitoni ós,igy, a csődosetek nagyobb aranyban emelkedtek,mint egyébkor.Az áprilisi fizetésképtelenségek esetszámai megegyeznek a februári szamokkal, de a mult év áprilisával s zömben, s aj no s,még mindig közel 35 %-os emelkedést mutatnak. A megélhetési költségek változatlanok. Április végén egy öttagú család heti ellátására 75.50 pengőre volt szükség,ez,március vegével szömben 0.08 %-os olcsóbbodást ielont ? ami olyan cs,okóly változás,hogy szóba som jöhet. A háború kezdete óta az élelmiszereknél 36.6 %-os a drágulás,mig az összszüksógleteknól '. " 48.7 százalékos drágulás mutatkozik. Egy pengő békebeli vásárlóereje 67.2 fillér.