Hetikiadás, 1929. január-december

1929-03-19 / 11 [1515]

urazafíOJg a to-n^er alatt. Európa tőrületének népessége,mint tudjuk, egyre aggasztóbb sűrűségű lesz s hogy ez a körülmény mindezidáig katasztrófára nem vezetett,annak oka,hogy szerencsére gyarmatok is vannak a világon,amelyek mintegy elvezetik a a folyton növekvő európai emberfolyamot. Érthető tehát,hogy An .lia,Franciaország, Olaszország,Hollandia,Belgium nemcsak ipari,gazdasági szempontbői,hanem nemzetpolitikai és szociálpolitikai szempontból is mennyire rá vannak utalva gyarmataikra. A pacifizmus elveinek minden hangoztatása mellett is ezek az államok kénytelenek a fokozatos területmüvelés gondolatával foglalkozni,mert területük népessége ne.;; áll arányban teherbiróképessé-mlkkel. Ü legutóbbi időkben két igen komoly szakember egy-mástól függetlenül lépett elő fantasztikusnak látszó tervvel,melynek végső célja Európa területének megnövelése lenne. Az első az Északi-tengert akarja az angliai Hull kikökőtől kezdve az Elba folyó torkolatáig egy óriási keresztgáttal elrekeszteni,miáltal Hollandia, Anglia és Dánia között egy óriási uj birodalom emelkednék ki a tengerből, körülbelül háromszor akkora,mint Hollandia,renikivül termékeny talajjal s ki tudja minő természeti kincsekkel. Az Eszaki-tonger tudvalevőleg igen sekély,átlagos mélysége mintegy 30 méter és egyes partmenti részei még a történelmi időkben is szárazföld voltak. Ami már most a terv megvalósítását illeti,vagy óriási vasbeton kamrákat kellene egymásmellé a tengerbe sülyeszteni,amelyek azután egy láncot képeznének és amelyeket földdel töltenének ki,vagy pedig egy roppant méretű földsáncot kellene emelni. A sáncok ópitéséhez százmillió tonna beton, vagy hatmilliárd köbméter földtömeg volna szükséges.Ezt az óriási mennyiségű földtömeget a helyszínen állítaná elő egy harmincezer lóerojü kotrógép,mintegy tiz évi munka árán. Az óriási munka költségvetése is elkészült s e szerint a tengeri gát és a mögöttes földterületek biztosítása folyóméterenként mintegy hatezer dollárba kerülne,de ez az óriási kiadás is rövidesen megtérülne a vállalkozás árán nyerendő földterületek nagy hozadékából. A másik terv szerint a Földközi-tenger szintjének sülyesztéséről lenne szó és ennek elgondolása a következő: xi földfelszín kialakulásának története szerint körülbelül harmincezer évvel ezelőtt,mikor az utolsó jégkorszak olvadása is beállott,az egész jégmennyiség boleomlott a mai Gibraltár környékén fekvő mélyebb ágyú belső tengerekbe, miáltal a Földközi-tenger jelentősen kiterjedt. A Földközi-tenger a peremén,majdnem a közepéig kétszáz méteres mélységet mutat és a középen mimen átmenet nélkül egyszerre ezer méterre esik. Ez a körülmény adta a gondolatot arra nézve,hegy a Gibraltár és a Boszporusz elrekesztésévei ezek a valamikor elhütött területek újra felszinre hozhatók l.nnének.A Földközi-tenger ugyanis erősen párolgó tenger és a két nagy viztápláló csatorna kirekesztésével vize magától is minden külső beavatkozástól menten elpárologna . A Gibraltár mintegy tizenöt kilóméter hosszó tengeri ut . Ha ezen az uton egy torlaszt akarjak épiteni,erre a célra a legalkalmasabb volna a Sierra ^evada egy részét évek hosszú munkájával a tengerbe ömlesztőn!. Óriási szivatytyuk segítségével lehetne elősegiteni a tenger apasztását s a kiszivattyúzott vízmennyiséget a Szahara öntözésére lehetne forditani. Ennek a munkának pozitiv nyeresége lenne,hogy Itália és a Balkán között egy óriási uj területet lehetne a tengerből kiemelni,amely enyhe klimája és kiváló földje révén nagyszerű mezőgazdasági kilátásokat nyújtana. Ugyanakkor Európa közvetlen összeköttetésbe lépne Afrikával és az az uj északnyugati Afrika nagyobb lenne Németországhál s terményekebjűgbármely eddig ismert európai földterületnél. Mindezek mellett az is roppant hasznot jelentene,ha ezt a .."unkát Európa népei közösen végeznék,.nert milliók számára teremtene munkaalkalmat és ez az együttműködés többet jelentene százszor,mint a mostani Népszövetség. Ha ezeknek a terveknek fantasztikumát tekintjük jusson az is eszünk, be,hogy ők kortársai az angol-francia és spanyol-afrikai tengeralatti alagút torveinek,a világürrakétának,az Atlanti-óceán repülőkikötőjének és számtalan első pillanatra v;kmerő,sőt kivihetetlennek minősitett tervnek,amely valamikor csak regénytéma volt,ma pedig már a reális megvalósulás küszöbén áll.