Hetikiadás, 1929. január-december

1929-03-19 / 11 [1515]

i — világ v:.suti nalozata. Az egy évszázad óta megindult olsö Vasút fényesen igazolta azokat,akik a sineken vezetett gőzerejü vontatáshoz oly nagy reaényekot fűztek. Az 1825-bwn űzeubehelyezett vasút megindítása után,az egyes államok egymásután jöttek tuda­tára a vasúti közlekedés óriási jelentőségének, s ma már 1.233.530 kilométer hosszú vasúti vonal hálózza be a földet.A vasút őshazájából Európából csakhamar átkerült a vasútépítés eszméje a többi világrészekbe is.A le jobban Amerikában hasznosították a találmányt,s a negyvenes években Amerikának már csaknem kétszer }kkora vasúthálózata van,mint Európának. Afrikában és Ausztráliában i hatvanas, Ázsiában pedig a nyolvanas években indult ,:eg intenzivebben a vasutépitkezés. Bár ujabban a gépjármüvek versenye miatt Amerikában csökkent a vasút.. fejlődése, ,.iég napjainkban is Amerikának v.... a legnagyobb hálózata. Amerika a világ vasúti vonalainak ugyanis csaknem felét, negyven százalékát, mondhatja magáénak. Amerika €00.000 kilométeres hálóz- tából 402.000 az Egyesült Államokra esik. Európában fut végig a földön léve vasúti vonalaknak csaknem egyharmada /31 százalék/ Ázsiára 11, Afrikára 5 százalék esik, a maradék pedig Ausztrália részesedése. A vasúti vonalak sűrűségét tekintve Európa áll az első helyen, mely­nek minden száz négyzetkilométernyi területén 3.5 km. hosszú vasúti vonal sze­li át. Amerikában már 1.5 km. hosszú vonul esik ugyanekkora területre, A többi világrészek ehezképest igen gyéren vannak ellátva vasúti vonalakkal. Az orszá­gok között a legsűrűbb Belgdum hálózata, négyzetkilométerenként 37 km. Magyarországon a vasút 1846-ban talált bevezetésre a pest-váci vonal megnyitásával. A harmincöt kilométer hosszú vonal üzembe helyezése után a rá­következő évben egy ujabb 126 kilométeres hosszúságú vonalat adtak át a forga­lomnak. Az 1848-as események gátat vetettek a vasúti építkezéseknek, s csak a kiegyezés után indult újra meg a munka, AZ abszolutizmus 18 esztendeje alatt kereken kétezer kilométerrel bővült a hálózat. Különösen a hetvenes évek elején igyekeztek az elmulasztottakat pótolni, s 187*tői 1873-ig csaknem ezer kilomé­ternyi uj vonalat helyeztek üzembe. 1917-ben Magyarországnak már 22.000 kilomé­ter hosszú vasúti hálózata volt. Ebből a mai Magyarországra 8.141 maradt, s ez a szám a trianoni békekötés ideje óta alig változott. Magyarországon az intenzivebb forgalom lebonyolítására szolgáló ket­tosvágányu vonalakkal először az 1868. évoen találkozunk. A régi Magyarország­nak 1540 kilométer hosszú kettásvágányw. vonal: volt, melynek 36 százalékút a békeszerződés folytán elvesztette, s igy jelenlegi hossza 9S9. Magyarország vasúti vonalaiból ezidőszerint 9.16 kilométernyi háló­zat esik száz négyzetkilométerre, mig a békekötés előtt csak 6.86 kilométer volt a vonalsűrűség. Oldalról irányitható kerti eke. Sok helyen alacsonyak a gyümölcsfák és ilyenkor a fasorok alatt és között a földet nehéz megművelni és a mélyen lévő ágak miatt a tisztántartás is nehéz és kqltséges. A gyümölcstermelők és kerttulajdonosok részére tehát nagy előnyt jelent az oldalról irányitható éke és kultivátor, amelyeket mostaná­ban hoznak forgalomba, mint újdonságot, -^zek az eszközök ugy vannak szerkesztve, hogy az ember és a ló a fasorok között haladhat, ugyanakkor az eke és a kultivá­tor szorosan a gyümölcsfák, sövények, cserjék mellett vonulhat el, Az eke ugy van megszerkesztve, hogy kézifogantyú segélyével bármely szögletbe beállítható éa hosszú láncon loval, vagy traktorral vontatható. Az ekét ugy lehet állítani, hogy a^ törpefák lehajló ágát meg ne sértse, A sor végén az eke kiemelése és a forditáaa is elég könnyen történik, újfajta ekének és a kultivátornak az ára 220 pengő között mokog. ~

Next

/
Thumbnails
Contents