Hetikiadás, 1929. január-december
1929-02-19 / 7 [1515]
A spanyolná^hával kapcsolatban általában az a hiedelem terjedt el,hogy télen,a hideg időjárás miatt terjed ez a kellemetlen és sokszor igen szomorú következményekkel járó nyavalya. A hidegtől való félelem a lakó helyiségekben való állandó tartózkodás és a meghűlés az alapja a járvány elhatalmasodásának. Felületes szemmel nézve az eseményeket,valóban ez a helyzet magyarázata,áe a tudomány minden apró mozzanat^, meglátó és össze*gyüjtő adatai alapján más képet nyerünk • . a télvíz idején uralkodó be tegeskedesekről . Kétségtelen,hogy télen több a beteg,mint nyáron,de ez nemcsak a meghűlés következménye ,mert a megfázás,a test hőfokának hirtelen csökkenése egymagában nem elégséges a megbetegedéshez.Ehhez olyan baktériumoknak elszaporodása ás a szervezetbe való jutása is szükséges,amelyek azután a testben megkezdik romboló munkájukat, -«zt szokták mondani,hogy a napfény a legjobb orvos. A modern orvostudomány szintén ezen a véleményen van,mert számtalanszor bebizonyították,hogy a tartós meleg napsugár megöli,vagy legalább is megbénítja azokat a baci Húsokat, amelyek leginkább a 1; * öbon szállingózó apró porszemekhez tapadva röpködnek és terjednek több . ^.pi járóföldre is. Télen azonban a napnak nincs akkora hatása,mert legtöbbször felhős az ég.azután meg a napsugarak is ferdébben esnek ránk és igy nincs meg a nyaral erejük. Ezért szaporodhatnak a fertőző betegségek csirái . Hozzájárul ehhez a mi, életmódunk is. Télen ugyanis a fűtött szobába menekülünk a zimankós,zord ide elől. A kályhákat és tűzhelyeket megtömjük fával vagy szénnel,tikkasztó meleg cirógat bennünket és igy lopjuk vissza- a szép nyári időt a szobánkba. De ez csak csalóka látszót,ámmitjük magunkat a ropogó-pattogó tűz mellett..A futás ugyanis csak melégit,de nem tudja <( pótolni a nap fényét és erejét,emellett pedig kisslritja a levegőt, melyből az égés elvonja a nedvességet. Bizonyára éreztüil már valamennyien, hogy a túlfűtött szobában kiszárad a szánk ás a torkunk. Vízivással próbáljuk eltüntetni ezt a kellemetlenséget,de azt mái kevesen tudják,hogy a száraz levegőben milyen jó soruk van a betegségek csiráinak,melyek a kiszáradt száj- és gégenyálkahártyán akadálytalanul szaporodhatnak. Sok kisérletet végeztek az orvosok a fűtéssel és arra a tapasztalatra jutottak,hogy 19-20 Celzius foknál a legegészségesebb a szobalevegő,de arról is gondoskodnunk kell,hogy elegendő gőz,pára legyen a fűtött helyiségben,Ezt azzal érhetjük 61,ha a melegítő testre tepsialaku vizes edényt teszünk és ügyelünk rá,hogy a ilanpVóan gczőlggjön is,mert minél melegebb a levegő,annál több nedvességet tud fjöáLs z% vni , Ilyen módon jelentősen csökkenthetjük a megbetegedés lehetőségeit.Ha igen meleg szobából, vasúti kocsiból, vagy autóból lé . ünk ki a szabad- _ ba, a nagy hőfokkülönbség annyira moggyengiti az emberi testet,hogy ellenállóképességéből elveszít igen jelentős részt és ha ismét túlfűtött,páraszegény szobában telepszünk le,a baci Húsoknak valósággal ágyat vetünk a szánkban és torkunkban - Ezekbői is láthatjuk,hogy a hidegebb téli időjárás nem ártalmas, a szer 1 vezet re, ha alkalmazkodunk hozzá. A tömegesebb megbetegedések és járványok a?ért harapózhatnak el igy télviz idején,mert nem vagyunk elég óvatosak*A2 alacsony hőmérséklet nem tesz beteggé,csak a helytelen fűtés és Jíuházkodás nyújt m°dot a betegségek csiráinak elhatalmasodására. 87 millió csomag "szivarkapapirt fogyasztott adgyarország * a mult évben. Hem lehet biztosan megállapítani,vajjon a dohányfogyasztás emelkedését vagy pedig a kész cigaretták fogyasztásának visszaesését jelenti az a statisztika,hogy a mult évben a magyar szivarkapapiripar 87.4 millió csomag cigarettapapírt hozott forgalomba az előző évi 83.4millió csomaggal szemben.3zivarkadobozban a gyártás 6.3 millió doboz az előző évi 6 millióval szemben. Lehetséges az,hogy általában a dohányfogyasztás emelkedett, de az sem lehetet len,hogy a kész cigaretta élvezőinek egy része a 30dort vagy töltött cigarettára tért át és ez növelte az emiitett két cikkben a szükségletet, í~0
