Hetikiadás, 1929. január-december

1929-02-19 / 7 [1515]

/ Több éven keresztül azt tapasztalta a gazdatársadalom,hogy a buza ára aratás után jelentősen csökkent,mig tavasszal,mire a gazdák a nagy tömegeket eladták,újból feltűnően emelkedett. Kirivó példa erre az 1924.-es esztendő,amikor aratás után a buza ára 24 pengő volt,mig a következő év februárjában már 52 pengőig ugrott az ára. Aratásra azután újból lecsökkent az árnivó. Természetesen ennek a gazdák csak kárát látták,mert,hogy a fenti^példánál maradjunk,a termelési költségek az 52 pengős búzaárhoz igazodtak,tehát magasak voltak,mig az értékesítés megint jóval al csonyabb történhetett* A gazdák ezen a tapasztalaton okulva kezdtek hozzászokni ahhoz,hogy csak részletekben adják el az árut és nem válnak meg ősszel a legalacsonyabb árak idején az egész termésüktől. Ebben a szezonbari más volt az áralakulás,mint egyéb esztendőkben. Részben a jó világtermés,részben más okok miatt csaknem ősz óta egyre morzsolódnak az árak. A veszteségárt,ami igy előáll,a gabonakereskedők most a gazdák vezetőit akarják felelőssé tenni. Azt állítják és a képviselő-, házban is hangzott el egy interpelláció ebben az iránybán,hogy a szövetkezetek vezetői bírták rá a gazdákat,hogy ne engedjék át a gabonakereskedelem részére már ősszel a készletekét .alost azután, amint mondják, ennek a következményeit sinylik a gazdák,mert ősszel elmulasztottuk a kivitel megfelelő időpontját, ezért most a belföldi értékesítés is megnehezült. Rege Károly az 01IGE titkára most kimutat ja, hogy BT, a vád alaptalan. A tények bizonyítják,hogy a gazdák nem tartották vissza készleteiket, AZ adatok szerint 1928-ban januártól szeptemberig búzából nagyobb volt a kivitelünk,mint a megelőző esztendőnek ugyanezen időszakában.Azelőtt a malmok irányították a magyarországi búzaárakat,most azonban már a gazdák is ügyelnek az áralakulásra. Amerikában például már eredményesen sikerült megszervezni a farmereket és különösen a kanadai buzapool rendelkezik a megfelelő eszközökkel ahhoz,hogy nagy raktárakban őrizze az érdekeltségéhsz tartozó gazdák áruját addig,amíg az értékesítésnek a legjobb időpontja elérkezik. Nálunk most több,mint egymillió métermázsa buza tárol a nyilvános áruraktárakban, de ez nem a gazdák tulajdona,hanem nagyrészt spekulációs áru,amelyet a h-.táridős piacon besszre spekulálva olcsón lefedeztek. A gazdáknak nem érdeke,hogy a buza ára hullámzásnak legyen kitéve. A gazda legfeljebb azért viszi a raktáeba a búzáját, hogy védekezzék a veszteségek ellen,és akkor adhassa el a termését,amikor nem fizet rá. A spekuláció azonban az árak inga- 1 dozására terekszik,mert ezáltal tehet szert nyereségre. Statisztika készül a magyar utak állapotáról. i A kereskedelemügyi minisztérium alaposan fel akar készülni a miniszter által programba vett 3000 kilométernyi magyar közutnak megjavítására és átépítésére.Ezt a célt szolgálja az az intézkedése is,amellyel elrendelte a magyar utak helyzetének statisztikai felvételét.Össze fogjak tehát irni,h^gy az ország közutai útszakaszonként hogyan vannak burkolva,milyen az állapotuk,milyen forgalom bonyolódik le rajtuk stb. Ez a statisztikai felvétel igen értékes útmutató lesz a jövőre nézve. •

A káli trágya hatása a növényekre. Kálitragyának a növényekre gyakorolt hatására nézve értékes tudományos elmélet alakult ki. A tapasztalat azt mutatta,hogy olyan években amikor kevés a napfény,az olyan burgonyaterületek,amelyeket nem trágyáztak kálival,kevés termést adtak. Viszont a káli használata sokszor jelentékeny terméstöbbletet eredményezett. A cukorrépánál a répa cukortartalmának növekedését is tapasztalták a kálival való trágyázás esetén.Az agrokémia feladata lesz megállapítani,hogy kedvezőtlen évjáratokban mekkora az egyes növények káliszükséglete? Qj^