Hetikiadás, 1929. január-december

1929-12-10 / 49 [1515]

'OMZÁGOS LEVÉlf ÁR' A nők ás a betegségek. Kwekció Ujabbin mindinkább vészit hiteléből az a folfogás^hogy a női nem a gyengébb nom. Mióta a női emancipáció már az életnek úgyszólván minden torén versenybe állította a férfival a nőt s mióta a nő választójogot nyert,azóta,ez a gyöngéd megkülömböztatés bátran el is maradhat a női nem díszítő jelzői közül. Annál meglepőbb,hogy Amerikából,ahol padig a leginkább vették tagadásba a nő gyengébb mivoltát,az a hir jön,hogy tudományosan ás a statisztika tekintélyével is beigazolódást nyert,miszerint a nők annak dacára,hogy általában hosszabb életkort érnek el,mégis könnyebben megbetegszenek,kevesebb ellenállókápességgel rendelkeznek,mint a férfiak. Az Egyesült íllamok közegészségügyi hivatala ezt a megállapítást gyakorlati statisztikai uton nyerte,még peaig oly módon,hogy az egyik nyolcezer főnyi lélokszámu kis amerikai város lakosságát két és fél éven át kizárólag ebből a szempontból vizsgálta. Igy jutott aztán azokhoz az adatokhoz,amelyek a fenti konklúzióra vezettek. Elsősorban is megállapítja a jelentés,hogy a nők gyakoribb betegeskodésének törvényszerűsége csak a tizedik évben lép fel. A fiúgyermekek tiz éves korukig sokkal inkább ki vannak téve "a legkülönbözőbb betegségeknek,mint a lányok.Alig haladják azonban tul a tizedik évüket,ez a viszony egyszerre megváltozik és fennmarad az egész életen keresztül: a női betegségi statisztika jelentékenyen magaaabbrendü számokat tartalmaz,mint a férfiaké. A statisztika .ülönösen a légző ós emésztőszervek,a sziv és a veao betegségeit jegyzik fel

r

mint olyanokat,amelyek a leggyakrabban kínozzák a nőket, a tipikus női betegségeken kivül. Ezzel szemben természetesen a statisztika megállapítja azt is,hogy férfiakat már az ötödik évüktől keze ve gyakrabban ér baleset,mint nőket. Ez a tény azonban csak azt igazolja,hogy a férfiban nagyobb a vállalkozó szellem,a kalandosság,a kockázat,mint a nőben. A jelentós egy városban tett megfigyeléseit az adatok megbízhatóságának ellenőrzése céljából kiegészítette egyéb vizsgálatokkal is. Igy például az Unió számos nagyipari üzemeinak egészségügyi jelentéseivel, az iskolák és egyetemek betegnaplóinak feldolgozásával. Mindezen forrásokból az derül ki,hogy mindkét nem a huszadik és huszonötödik évek között a legegészségesebb. A csocsemőkor és a korai gyermekkor viszont az áldandó betegeskedósek sorozata. * betegeskedések arányszáma ebben a korban a legmagasabb. A betegeskedósek grafikonja a tiz éven felüli korban kezd alászállni a husz-huszonötödik évek közötti minimum felé. A huszonötödik évtől kezdve a betegségek százalékszáma ismét emelkedik á3 a negyvenedik és ötvenedik év után eléri azt a maximumot,amely a csecsemőkorban jelentkezett. A jelentés pontosan utána jár az élet különböző szakaszaiban leggyakrabban fellépő betegségek okainak is. Igy derül ki,hogy az élet bármely szakában a fellépő betegségok legnagyobb részét a légzőszervek betegségei teszik ki. Azt is kimutatja a jelentés,hogy az élet mindenik periódusát^:.* egy bizonyos uralkodó betegség karakterizálja. * gyermekkorban a fertőző betegségek,a meglett korban a szervi megbetegedések dominálnak. homokja vitás legcélszerűbb módjai. ^ Duna-TÍ3Z£.közi Mezőgazdasági Kamara már évek óta országos mozgalmat folytat a gyenge minőségű futóhomokterületek feljavítása érdekében. Deoember 18-án Budapesten a vármegye ..•zfkházának dísztermében homoki nagygyűlést rendez a kamara, amely ejfr. az ország legkiválóbb szakemberei fognak felszólslni.A tárgysorozatban szerepel a futóhomok telkesítése,fásítása és ordősitése körüli valamennyi teendő,a futóhomok feljavítása és jó termé3bon . tartása érdekében a növénytermelési és trágyázás! teendők,azonkivül a homoki rétek ás legelők feljavítása,továbbá a homoki szőllő és gyümölcsök bő termésben tartása körüli teendők,végül a homok meghódításának problémájával összefüggő más fontos kérdések. . . U ÍM