Hetikiadás, 1929. január-december

1929-12-10 / 49 [1515]

A budapesti baromfikiállitás látnivalói és tanulságai. A napokban nyilt meg a budapesti tenyéazállatvásar telepén a nemzetközi baromfikiállitás,amelynek keretében több mint 3500 aprójószág , baromfi,galamb és názinyul kerül bemutatásra. A magyar tenyésztőkön kivül a dán,a német,az osztrák,e cseh és a román tenyésztők is szerepelnek jellegze­tesebb anyagukkal. A kiállitás célja,hogy fokozottabb munkára serkentse a tenyésztőket és hogy elismerést juttasson azoknak,akik céltudatosan munkálkod­nak a jobb és nagyobb eredményt hozó baromfianyag létrehozásán. Kétségtelen, hogy baromfiállományunk bizonyos javitásra szorul és magát a tenyésztést,a baromfinevelést és tartást is más alapra kell helyeznünk. Barorafitenyésztésünkk nek,ha azt tényleg jövedelmezőbbé akarjuk tenni,a külföldi piasok igényeihez kell igazodnia,mert csak igy tudunk eredményesen exportálni. Arra kell ügyel­ni,hogy a hushozamra való tényé sztést,b, tojáshozamra való tenyésztést se hanya­goljuk el. es' A kiállitason a rhode izlandi fajta szerepelt a legnagyobb számmal.Ez a fajta,de ezenkivül az orpington és plymut fajta is alkalmas arn, hogy velük a magyar parlagi baromfiból kitermeljük a legprímább,fehér hust szolgáltató magyar husbaromfit,továbbá,hogy fokozzuk velük a magyar parlagi baromfi tojáshozamát. A leghorn fajta is nagy számmal szerepel a kiállitason. Ez a fajta kitűnő h*szonbaromfinak bizonyult,de főleg csak azoknak való,akik tojásfarmot akarnak létesíteni és akik kizárólag a tojás értékesítésére vetik a fősúlyt. A magyar nemesitett parlagi haromfi,illetőleg annak a keresztezett fajtái aránylag csekély számmal szerepelnek,pedig kívánatos lenne, hogy ez a fajta,amely nálunk nevelődött és a magyar nemesitők munkájának ered­ménye ,nagyobb szerephez jutott volna a kiállításon,hogy ezen a réven is ala­posabbon meg lehetne ismerni. Külön gyűjtemény mutatja be a vízi szárny .sokat,az óriási emdeni ludakat,n pekingi kacsákat és az egyéb nevezetes kacsaf a j tákat puly­kaanyag aránylag jelentéktelen. Szép látáányt nyújt a galambok csoportja, amelyből vasárnap 600 postagalambot bocsájtottak fel. Egyik érdekessége a ki­állításnak a nyulak csoportja. Külön pavillonban láthatók mindazok a gépek és eszközök, amelyeknek a baromfitenyésztésben jelentőségük van. A dunamenti agrárállamok tanácskozása a kivitel egységesítéséről* Nagy horderejű kérdésben kezdődtek megbeszélések Magyar­ország és Jugoszlávia között az elmúlt hetekben. «z agrárállamok nemzet^azdá­szai már régóta látták,hogy nem helyes,ha a gabonatermelő országok egymással versenyezve igyekeznek a külföldön terményeiket értékesíteni. Különösen nem helyes ez a mostani nehéz gazdasági viszonyok között,amikor a gabonaárak úgy­is ^lig hozzák be a termelési költségeket. A politikai ellentétek soké akadá­lyozták azt,hogy közeleiés történjék az érdekelt országok között a kérdésben. Egy részletkén és,tudniillik a kukoricának alacsony ára mégis megindítója lett az egységes kivitelre irányuló tárgyalásnak. A tengeri,mint tudjuk, olyan alacsony árfolyamon áll,hogy minden eszközt meg kell ragadni arra,hogy a termelőket a fenyegető nagy veszteségtől megóvják. A tengerire vonatkozólag indultak tehát meg a tárgyalások Magyarország és Jugoszlávia között,de a közös érdek felismerése azt eredmény ezte,hogy a tárgyalásokat szélesebb alapon foly­tatták, még pedig az egész gabonakivitelre vonatkozólag. A megbeszélések iránt Románia is érdeklődni kezaett és bizonyos feltételek mellett a románok is hft4*! landók belekapcsolódni az export egységes irányításába. Az egyezménybe lépő államok központi szerveket akarnak létesíteni,amelyek megállapítják az egysé­ges exportárakat és a kivitel tempó ját. Minden külföldi országba az az egrár­állam exportál,amely a legelőnyösebb feltételek melletj tudja az exportot le­bonyolítani ,szóval amelyhez az illető külföldi ország legközelebb esik.Igy bi­zonyos rajok alakulnának ki és minden agrárállam tudná,hogy milyen külföldi országot kell szemmel tartania a kivitel szempontjából. LfST"

Next

/
Thumbnails
Contents