Hetikiadás, 1929. január-december
1929-10-15 / 41 [1515]
A kenyér ma már elválaszthatatlan a müveit embertői.Napi imádságunk a kenyérért száll az égbe és minden verejtékünk a betevő falatért hullik. Pedig soká élt már ember a földön és nem tudta,nem ismerte a mi fogalmainknak megfelelő kenyeret, mert vadászatból és halászatból tartotta fenn magát. Természetesen pontos időt nem mondhatunk arra sem,hogy mikor kezdték rágni a gabonaszemeket,melyeket osak ugy vadon szedtek le. Következtetéssel,mai tapasztalataink alapján azonban elképzelhetjük,hogyan haladtak iépésról-r pésre a mi ropogós,pirosra sült cipónk felé. Afrika,Amerika és Ausztrália műveletlen népei között még akadnak olyan törzsek,amelyek kövek között morzsolják össze a tölgyfa makkját és a darájából tüzesitett kövön sütnek lepényt. A műveltebbek hamuba r dugják a pépet,mig mások kisebb barlangokban raknak tüzet és a hunyó parázson sütnek. Bizonyára ilyen volt az ősember kenyérsütése is. Egyesek azt mondják,hogy a magvakat rágcsáló és kövek között daráló ősember ugy fedezte fel a nyúlós tésztát,hogy összegyűjtött darája megázott a hirtelen esőlen és éhes lévén száritani akarta,amikor a lepény megkeménykedett. ízlett neki az uj étel, csak a keménységét akarta eltűntetni,tehát olajos magvakat, bogyókat rakott rá,melyeknek kiolvadó levével némileg el is érte célját. Igy jutottak el idők multával a mézhez,vagyis a mézeskalácshoz,mely a legősibb eledelek közé tartozik. A köménymag,a forrázott hagyma leve és a burgonya is igy került lassankint a kenyérbe, hogy omlóssá és ehetővé tegye. .. . Egyiptom csodálatos királysírjaiban,az óriás gúlákban találtak sok-sok képet és eszközt,amely a kenyérsütésre vonatkozik.E szerint már 5-6000 évvel ezelőtt lábbal dagasztották a kenyeret,melybe három napos mustot kevertek,hogy édesebb és omlósabb legyen. A másik képen kovászt vettek ki a tésztából,megszárították és uj kenyeret dagasztottak belőle,mely már meglehetős omlósnak látszik a következő festményen. Egyiptom tanitotta meg a görögöket és a rómalakatomért a Krisztus előtt 170 évvel Róma mellett talált kemence épen olyan volt,mint a fáraók képén. Régi latin krónikák szerint ez volt az első pékműhely Európában. Szinte hihetetlenül hangzik,hogy Európa nagyobb részében csak a középkorban terjedt el a kemencében való kenyérsütés és a kovászos cipó még kétszázévcs sincs a mi földrészünkön,helyesebben .körülbelül kétszáz esztendeje kezdett általánosan eltér j edni, de még ma, is akadnak olyan északi népek,amelyek gabonahiány miatt csak elvétve ehetik. Az egyiptomiak és rómaiak történelmének ismeretével bajosan lehet megérteni,hogyan keletkezett ez a nagy űr a kenyér életében,hiszen Krisztus születésekor 290 péküzlet volt Rómában és az ásatások alkalmával minden egykorú előkelő római házban találnak kisebb kenyérsütőkemencéket. A gabonával megáldott országok,köztük hazánk is,jóval előbb ismerte a mai kenyeret,mint az északabbra esők. Nálunk főtáplálék lett és ősanyáink ropogós,mosolygós,omlós cipói hamarosan hiresek lettek. A folyókra épitett magyar malmok szerkezete pedig évszázal^kig olyan tökéletes volt, hogy messze országokba is elhivták molnárjainkát.Kovász helyett élesztőt is magyar ember,még pedig Kitaibel Pál készitett először 1800 körül,azonban akkor még az asszonyok is,a pékek is a kovászhoz ragaszkodtak. A nagyobb községekben és városokban erős iparég lett a pékség,amely olyan hatalmas mennyiségben készíti a kenyeret,hogy kénytelen volt áttérni az olcsóbb gépi erőre.Ebben a hollandusoké az elsőség,mert náluk használták 1787-ben az első dagasztógépet. Ebből a nehéz,nyikorgó faalkotmányból fejlődött a mai sütőgépipar csodálatos tökéletességig. Azt hinné az ember,hogy a búzatermő országok lakói eszik a legtöbb kenyeret,mert nekik adatik a legkedvezőbb alkalom a mindig élvezhető és tápláló kenyér fogyasztására. A megfigyelések azonban mást mutatnak.A bolgárok, franciák,ausztráliaiak és kanadaiak évenként és fejenként 270 kilógramm kenyeret esznek,mig a be Igákra,angolokra és svájciakra 196-150,a németekbe 70,a magyarokra 65,az olaszokra,románokra és az északi országokra pedig 40-20 kilogramm esik. Ez ekben/ ugyanis burgonyával pótolják a kenyeret.
