Hetikiadás, 1929. január-december
1929-10-15 / 41 [1515]
A bu za vil ágpiac helyzete. Az európai gazdasági krizis az idei gabonaáralakulásban jut legélesebben kifejezésre, i gabona az ütköző pontja az Egyesült Államok nyomásának Európa közgazdaságára, Mig egyrészről az Unió pénzügyi téren hatalmába akarja keriteni a kontinenst és pénzügyi nyomással igyekszik Európát észszerű politikára szorítani,addig ellentétbe jut farmereinek tömegévei, akiket a legsúlyosabban érint ez a nyomás,miután a tőkeszegény Európa nem tud gabonakészleteket vásárolni és csak a legszükségesebb mennyiségeket fedezi. • a Tehát önmagával jut ellentétbe o>z Unió, amikor egyrészt elzárkózik az európai pénzpiac elől,másrészt magasabb gabonaárakat akar. Az amerikai pénzügyi fölény azonban nem jön zavarba még ebben a groteszk szituációban sem,hanem inkább pénzügyi áldozattal teszi lehetővé farmereinek,hogy hercukat a legmagasabb gabonaárakért az európai fogyasztás ellen sikeresen megvívhassák. A farmboard elnöke ismételten nyilatkozott a gabonapiaci helyzetről az elmúlt napokban és egorgikusan kijelentette,hogy az amerikai farmereket nem fogja senki sem kényszeríteni arra,hogy gabonájukat áron alul piacra dobják,mert a farmboard lehetővé teszi nekik olcsó kamatozási kölcsönnel, hogy kivárják a fogyasztás fedezésének időpontját.kir szerint a vezetőség el van szánva,hogy a gazdáknak bushelenként 2 dolláros,vagyis mázsánként 42.20 pengős árat biztosítson. Be nemcsak az Egyesült Államokban,hanem Kanadában is erős az elszántság a Pool vezetőségében,hogy a farmbourddul egyetértésben kitartanak a gabona viasza tartása mellett.Erre vall a farmszö vétség elnökének kijelentése,mely óva inti a farmereket,hogy a spekuláció hireinek hatása alatt piacra dobják gabunájukat ,mert a kanadai g tzdák Peolja el van szánva,hogy egy bushel búzát sem fog áron alul tengerentúlra eladni. Vizsgáljuk most meg,hogy milyen valószínűsége van az északamerikai farmereknek törekvéseik elérésére? Tagadhatatlan,hogy a legjelentősebb importállamok idei termése jelentősen felülmúlja a mult évit és amennyiben a francié vérmes becslések megfelelnek a valóságnak,Franciaországban az idei termés többlet 30 millió mázsával több a mult évinél,viszont Olaszországban is 8 millió mázsával több termett,mint tavaly. Ezzel szemben áll a keleteurópai államok terméscsökkenése a mult évvel szemben-ami körülbelül 20 millió mázsát tesz ki, A kanadai termés a mult évvel szemben 65 millió mázsával csökkent. Már most,ha számításba vesszük,hogy az,argentínai termés kilátásai sem kecsegtetők és az egyik feltevés szerint 20 /e~kal várható kisebb búzatermés a mult évinél. E szerint a mult évi maradékkészletek hozzá számításával is épen csakhogy fedi a világtermés a szükségletet. Ami már most a piac technikai részét illeti a helyzetnek,nem szabad figyelmen kivül hagyni Németországban a legújabb intézkedéseket,ahol az elrendelt kiőrlési kényszer, valamint a várható rozskeverési kényszer lényegesen csökkenteni fogja a beviteli szükségletet. Tehá; Európa belső forgalmában komoly veszedelem az amwrikai elgondolást nem igen fenyegeti. Hátra volna még Argentina. A statisztikai felesleg a mult évi termésből 7.5 millió mázsára tehető. Ez a mai elhajózási mennyiségek alapján november közepére elfogy,az uj terméssel pedig február előtt nem ±.ehet a piacon. Természetesen egyre nagyobb jelentő ségre tesz szert az argentínai termés állása. Az uj vetésterület ás a tavaszi terméskilátások is döntő faktorok lehetnek. Egyelőre tehát további harc várható a búzaárak körül ós fordulatot csak a meginduló fedezési vásárlások hozhatnak. A harc elszántságát jellemzi.hogy az egyre gyarapodó látható készletek,amelyek a két év előttinek n duplája felé közelednek, a mult évit pedig messze felülmúlják, sem renditik meg északamerika farmereinek szilárságát a jobb árakért való küzdelem melletti kitartásban. Ugyanis a világ látható készletei az idei ás elmúlt két esztendőben a következőképen alakultak: 1929-ben 1261 millió mázsa, 1928-ban 862 millió mázsa, 1927-ben 645 oillió ..ázsa. < 3f' l 7
