Hetikiadás, 1929. január-december
1929-10-15 / 41 [1515]
_H ogya n o sztják szét az iparosok éa kereskedők között a törvényhatoság i bizottsági tagsági helyeket. A válas zt ás megaemmisj.tásót von aá_ ia ?a utár ,h a a /álasztád ne.n a törvé nyes e löirás sz'eririt történnék. A törvényhatósági választások során az ipari és kereskedelni érdekképviseleti kiküldöttekre vonatkozóan november 10-ig kell a kereskedelmi és iparkamaráknak nyilatkozniuk az iránt,hogy a megjelölt tagsági helyeket miként osztják szét. Az iparosok és kereskedők Pestmegyében,Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Somogy,Zala,Szabolcs és Ung egyesitett.úgyszintén Békés megyékben tizenkét tagot küldhetnek a 'törvényhatóságba. Heves , Vas, Borsod-Gömör-Kishont egyesitett, Tolna,Baranya,Veszprém,Pejér,Nógrád és Hont egyesitett,Hajdú,Csanád-Arad-Torontál egyesitett,Bihar,Komárom és Esztergom egyesitett,Győr, Moson-Pozsony egye'sitett,Csongrád,Sopron,Zemplén,Szatmár-Ugocsa-Bereg vármegyék iparosai és kereskedői hat,Bácsbodrog és Abaujtorna megye iparosai és kereskedői perig három tagot küldenek, Ezenkivül a törvényhatósági városokban lakó iparosok és kereskedők közül a szegediek és debreceniek kilenc,a kecskemétiek,hódmezővásárhelyiek, miskolciak,győriek és pécsiek hat,a székesfehérváriak,soproniak és bajaiak három tagot küldenek a törvényhatóságokba,azon tul pedig valamennyien a rendes tagok felé létszámát,mint póttagokat. A kereskedelmi és iparkamarák még nem hoztak határozatot az iránt,hogy a tagsági helyeket miként osztják meg az iparosok és kereskedők között.A kamarák először azt gondolták,hogy egyenlő arányban kell a tagsági helyeket elosztani,ez a kérdés azonban még tisztázásra szorul. A budapesti kereskedelmi és iparkamaránál,ahol munkatársunk érdeklődött ez iránt,a következőket mondó tták: - Ebben a kérdésben el kellett halasztanunk a döntést,mert az ez irányú tanácskozásokon az iparosság részéről az a kivánság merült fel,hogy ne paritásos alapon állapitsák meg a tagsági helyek elosztását,hanem iz iparosok ás kereskedők létszámának arányában. Ebben az ügyben,ilietően a törvény magyarázata ügyében eljárunk a belügyminisztériumban és az onnan beszerzendő információk alapján történik majd neg a döntés. Az Ipartestületek Országos Szővetségében,ahol szintén érdeklődtünk a dologban,Lipp-iy István dr. tb,igazgató a következőket mondotta: -Az iparosok és kereskedők között a juttatott törvényhatósági bizottsági tagsági helyeket nem lehet fele részben az iparosoknak,fele részben i kereskedőknek juttatni,amint azt egyik-másik kamaránál tervezték. Ez a megosztás azért sem lehetséges,mert vannak olyan helyek,ahol a törvény páratlan számban adott egyes kamaráknak törvényhatósági bizottsági tagságot és igy a paritásos megosztás teljesen lehetetlen. De ellenkezik ez a törvény intézkedéseivel is,mert a negyedik paragrafus hatodik bekezdése világosan kimondja: "Az érdekképviseleti tagok kiküldésénél arra kell törekeani,hogy az egyes érdekeltségi csoportok keretein belül lévő érdekeltségek aránylagos képviselethez jussanako" -E szerint tehát ner fele- fele arányban kell a kereskedőket és iparosokat bizottsági tagságban részesiteni,hanem arra kell törekedni,hogy aránylagos képviselethez jussanak.Ennek megfelelően statisztikát kell késziteni arról,hány kereskedő és hány iparos ta f .ja van az illető törvényhatóság területén a kereskedelmi és iparkamarának-.Amilyen arányban vannak egymáshoz az iparosok és kereskedők,olyan arányban kell megosztani a bizottsági tagsági helyeket. -Ha nem ilyen értelemben történik a tagsági helyek szétosztása, akkor ez a választás megsemmisítését vonja maga után. Ez iránt tájékozódtunk a belügyminisztérium törvónyelőkészitési osztályában,amely egyik leghivatottabb magyarázója a törvény szakaszainak és ott mindenben megérősitették a fentieket azzal,nogy ha nem arányosan történik a tagsági helyek szétosztásaikkor megsemmisitik a választást-Nagyon fontos,hogy a törvénye's álláspont érvényesüljön a tagsági helyek szétosztásánál,merb a hibás szétosztás uj választást vonna maga után, ami sommiképer. sem kívánatos. •
