Hetikiadás, 1929. január-december
1929-09-23 / 38 [1515]
^ Az ol sz ga zda sági helyzet. A fa' sis*t- kormánynak egyik legfőbb törekvése, hogy . i.nuzűg:.zö.'";sági termelés erőteljes fellonditése mellett giz ipart kiadósan feJlessze,3nnok törekvésnek már eddig is számos kétségbovonh : t'-tl-.nul szép eredménye v?.n. így az oL:8z iparváll i' 1 tok űrjdnom kivétel nélkül jói vannak f qglalkozt r tva, de sok •• p-n sz "mi tt, hogy -«z árok nem kiolégitök. Július végében • munkanélküliek szám: m-jdnem 200.000 volt. *z á Hamva suták áruf org.ilma az előző h ÍVÍ 5 és a amit év júliusi 4.82 millió tonnáról júliusban 5.5b millió tonnára emelkedett. A teng-ri kikötők xorgalma f. év első hét hónapjában 21.9 millió tonna volt. mult év megfelelő időszakának 20.8 millió tonnájával szemben.. A külkereskedelem normális-n fejlődik, A külkereskedelmi mérlog hiány': 1 a .miit évihoz hasonló volt. A vili mos áram fogyasztása a folyó év első fölében 4.50 millió kilóv-ttr-' emelkedett, a tavalyi első szemeszteri 4.11 millióról. -» szánbolritol is ujr erőre kapott. •+* vasipar jól ol van látva munkával, mert a mezőgazdasági munkálatok is utépitések bő von juttatnak mogrenuolé soké t. A júliusban 186.000 tonn-' aoéi és 60.000 tonna öntöttvas t.rmelés, majdnem rokoriszámet jelent, r minek megfelelően n nyersanyag bevitel is n r gy. -ú vegyiipar egyes ágai közül különösen a műtrágyagyárak üzletmenet ét lenditette fel a mezőgazdaság egyre növekedő szükséglete, A muselyemgyártás is kiheverte azt válságos helyzetet, amelyben februárban volt r s három nagy olasz konszern jótékonyan befolyásolj-, a helyzetet . Júliusban a gyártott mennyiség 2«68 millió kg-ra emelkedett, k múlt évi 2.14 millió kg havi átlaggal szemben* A kivitel lényegesen emelkedett, távol keleti piacok meghóditása révén* tíz ol* sz termelés javára, az olasz gyárak • zonb:n inkabo belföldi fogyasztásra foktetik c fősúlyt, mely. az előzo évek 6 millió kg-os forgalmával szemben 10 millió kg-ra nőtt. -> textilipar többi ága, főleg kivitelre dolgozik, elég jól ol van látva megrendelésekkel, különös en a s ely«mszövőaék üzletmenete lendül erŐsebben fel •> tav lyi pangás után. i* mozőg-a zd. sági helyzet is kedvező. -» termés a főob termékekben kielégítő , a buzat-.rmés bőséges, mig olaj és' bor valf mivel kevesebb terme tt.44olyemgubó. termelést,úgymint tavaly, 52.5 millió kg-ra becsülik-, ami azt jelenti, h.gy az elasz selyemipar :. z idén is mintegy 15-20 millió k - bevitelre szorul, fizetési mérleg javitásának céljából . kormány arra törekszik, hegy a selyemhernyó tenyésztést n-gy mértékben növelje, sz e felé tornyosuló kadáiyokat azonban még eddig nem sikerült olháritani. A fonók -,z idén m gas árakat fizetnek nyers gubóért, bár tav ly rossz tapasztalatok : t szereztek, úgyhogy gy kg késztermék önköltségi ár 200 lir- körül van, ami. kereken 10 százalékkal több . japán selyemipar önköltségi áránál.. —. A m- gy r teEtilip r helyzete. , -z h rc, mely ez elmúlt hon" okban •; parlamentben és ssajtó egyrászébe-n megindult, s -.melynek éle az ipari kártolok ellen irányul,' textilipart és textilkereskedelmet alig érdekelheti. Ennek oka az, hogy se a a textiliparban, som a textilkereskedelemben kartelek nincsenek. Sem - fonodáknál, som szövődéknél, sem pedig • nyomógyáraknál nem exiatálnak k-rtolek.Sőt még csak kartelazerü szervezetek sem. Köztudomású ugyanis, hegy a szőgyár k-k-rteljo már egy esztendeje megszűnt és a nyomókar tel is hosszabb idő óta szünet,1. Csak ••• kikészitó Iparban van bizonyos megegyezés, - mely azonban nem oir túlságos nagy jelentőséggel. Egyébként textilipar jelenlegi helyzete és konstrukciója egyáltalában nem Ikainr-s a kar te lek ké ződésére és fennm-r dására^ ,,z ott teljesen kézenfekvő. A t.xtilgyár k által gyártott cikkek, a vállalatok kapacitása és a gyártmányok minősége -nnyir sokféle és különböző, hogy ezt sok heterogén ol.met közös nevezőre hozni cs kn..m lehetetlen. Ebből • helyzetből olyan differenciák keletkeznek, -.melyek kar telek kereteit szétfeszítik, tekintettel .rra, hogy • z ily. n kart „lekben lehetetlen az egyenlő elbánás elbét -alkalmazni* mar Pedig oly n kartelre Senkinek sincs szüksége, melyben «z egyik résztvevő előnyben, • másll pedig hátrányban van. Qsupán a hitelfeltételek szempontjából lehet szó textilgyárak között kondíció kar télről. Ennek fccálása ugy r, közhitel, mint - szakma összes rétegei érdekében n- gyon kivánatos. A textilszakma- jelenleg olyan tábor, melyben mindenki, mindenki ellen harcol. A mai helyzet . textiliparban sivár. A jelenlegi helyzetből cs kis a fogyasztás emelkedése, gyártás r ciona*i.sí , uj cikkek megteremtése ás uj n-gyarányu export-lehetőségek felkutatása az, mely kivezethet pangáaból. OLQ «—»
