Hetikiadás, 1929. január-december
1929-01-22 / 3 [1515]
Mpndhat-e a miniszterelnök bőbbet, mint amenny.it mondott. Örff v Imre , Vas adj Ba logh. György ás Töblor János or sz .. gyül. k épviselők nyilatkozata . Bethlen István gróf miniszterelnök az egységes pártban nyilatkozott a belső és külső politikai helyzetről és az ezekkel knpesolatqs időszerű ké rdés c-:r öl. Rövidesen ezután a külügyi bizottságban újból kijelentéseket tett a miniszterelnök külpolitikánk^jövö feladatairól és nyilatkozataiban a békercvizió ügyéről is szólt, AZ ellenzék ennek dacára interpelláció formájában kivan ja arra kényszeríteni a miniszterelnököt, hogy a szerinte homályban maradt kérdésekről, igy többi közt Rothermere lord karácsonyi üzenetéről nyilatkozzék. Munkatársunk ebben az ügyben beszélt különböző pártállásu polit itousokkal. Örffy Imre kincstári főtanácsos, országgyűlési képvisel, ő a következőket mondotta: - A miniszterelnök ur nyilatkozatát teljesen kielégitőnek tartom. Nagyon is határozott, majdnem merész foimában szögezte le a^ magyar álláspontot olyan kérdésben, amelyben eddig érthető okokból tartózkodóan kellett^nyilatkoznia. Akik azt mondják, hogy cz a nyilatkozat túlságosan óvatos, azoknak nincs igazuk. A miniszterelnök egy mondattal se mondhat annál többet, mint amit a revizióról mondott, mert tulmenno azon a határon, amely őt mint felelős miniszterelnököt köti. - Más kérdés az, hogy talán a gazdasági helyzet ügyében maradhatott fenn bizonyos kérdés, amelyre a közvélemény választ várhat. Viszont az is kétségtelen, hogy nagyon nehéz ezekre a kérdésekre előre és részletesen, annyira és ugy nyilatkozni, hogy mindenkit kielégíthessen. Azt tartom, hogy fontosabb többet tenni, mint beszélni. Óvatosan kell bánni ezekkel a kérdésekkel, már csak azért is, mert spekulatív célokra is kihasználhatnák, A miniszterelnök beszédében olyan férfias, komoly optimizmus nyilatkozik meg, hogy szerintem ezt a beszédet nem kritizálni kellene, hanem kiplakatixózni." A gazdasági depressziónak felfogásom szerint nem utolsó sorban az az oka, hogy legtöbben sötét jóslásokba bocsátkoznak. -^Gazdasági bajaink nem helyi jellegűek, az, ami nálunk tapasztalható, világjelenség és ezt nekünk megváltoztatnunk nagyon nehéz. Legnagyobb bajainkat a trianoni szerződés folytán beállott lehetetlen állapot, a nagy gazdasági egységből való kikapcsolódásunk okozza. Annak a gazdasági e lzárkózottságnak, amely ma tapasztalható, előbb utóbb meg kell szűnnie egész Európában, mert ebből csak a romlás és pusztulás származhatik. A gazdasági életben sokszor a pszihologiai és erkölcsi momentumok erősebben esnek latba, mint tényleges okok. Reménykedő közvélemény mindig jobban megtalálja az utat a nehéz helyzetből való szabadulás felé, mint a pesszimista közvélemény. Beteg életfelfogás volna az, ha nehézségei: láttán elkeseredetten lemondanánk a küzdelemről és kétségbeesnénk. Hinnünk kell és optimistáknak kell lennünk és dolgoznunk és harcolnunk, akkor biztosan ki fogunk jutni ebből a mai súlyos helyzetből. Vasadi Balogh György országgyűlési képviselő igy nyilatkozott: -^Az ellenzék akár belpolitikai, akár külpolitikai kérdésről van szó, mindent ellenzéki szempontból fog fel. A külpolitikai rés zbon népszerű az, hogy próbálják a revizió kérdését dűlőre vinni. Viszont az a meggyőződésünk, hogy ma a revíziós kisérlettcl hivatalos forumok előtt fellépni abszolút kilátástalan volna. Arra nincs szükségünk, hogy olyan kéréábenj amelynél nincs kilátásunk biztos sikerre, lépést tegyünk, mert ez inkább visszavetné, mint előre vinné a dolg ot. ÚQ /folyt.köv./ !LZJ
