Hetikiadás, 1929. január-december

1929-01-22 / 3 [1515]

/Mondhat-c a miniszterelnök többet, mint amennyit mondott folytatása/ - A belpolitikai kérdésekben, amelyeket az ellenzék forsz iroz, így különösen a szabadságjogok visszaállításának kérdésében azt mond­hatom, hogy nagyon szül: kör az, amelyet ez idö szerint ezek a kérdései érdekelnek. A magyar vidéken a politikai kérdésekkel szemben közönyö­sek az emberek és a súlyos gazdasági bajok és nehéz megélhetés köti le az érdeklődést. - Ilyen körülmények között ízt tartom, hogy a gazdasági kérdése megoldására kell vetni a kormánynak minden erejét és keresni a megol­dást, amely megszüntetheti a feszültséget és lehetővé teszi a g.ez da sá­gi élet fellendülését. Sajnos, Magyarországon 67 óta is az volt a báj , hogy mindig közjogi kérdések domináltak és a gazdasági kérdések hátn­térbe szorultak, "om lc.tom szivesm, hogy mi ezt a betegséget" átvettül: - Üe jogászi szempontból nézzünk mindent és ne azokkal a kér­désekkel foglalkozzunk többet, amelyek a nagy tömegeket kevésbbé ér­deklik, hanem a gazdasági kérdések megoldását szorgalmazzuk, amelyek általános közérdeklődésre tartanak számot. A fentiekből folyóan az ellenzék állásfoglalását nem tartom helyesnek, mert ez tisztán csak pártpolit ikai célt szolgál. íogjunk össze és a törvényhozás a kor­mányzattal együtt igyekezzék megoldani legfontosabb kérdéseinket. íobler János országgyűlési képviselő, a Keresztény G-azdasági Párt tagja ezeket mondotta: - Felfogásunk szerint a miniszterelnök nem mondhat többet an­nál, mint amit mondott a kényes politikai kérdésekben. Hem mondom, hogy nem hagyott kívánni valót maga után a miniszterelnök nyilatkoza­ta, de be kell látnunk, hogy a felelős miniszterelnök nem beszélhet olyan nyíltan, mint a felelős állást be nem •töltő.képviselő. Pártunk ma a gazdasági kérdésekre fekteti a fősúlyt. **zt a nyo raaszt ó, • si lyos , majdnem katasztrofális helyzetet kell első sorban megjavitani. - Orvosolni kell a gazdasági élet minden baját, ezek közt gon­dot kell forditani arra is, hogy az elmaradt munkabérek a változott helyzethez igazodjanak. A gazdasági helyzet éppen ezért arra késztéti a keresztény szociális szakszervezeteket, hogy mozgalmat indítsanak a munkásság érdekében. Az iparcikkek árát a gyárak emelik, anélkül,, hogy a munkabérek terén emelkedést láthatnánk. Itt van egy példa: az állam most utépitésre nagyobb összeget irányzott elő. A kőkartell azonnal 6 pengővel emelte a kő árát, anélkül azonban, hogy az alkal­mazott munkások ós tisztviselők csak egy fillérnyi fizetésemelést kaptak volna. Ezt tapasztaljuk az egész vonalon. Ezért nagyobb akciót inditunk és felkérjük Vass József népjóléti miniszter urat, hogy. - amint ezt nemrég a bányászok ügyében megtette. - vegye kezébe az egész munkásság ügyét. Száz békekorona vásárló erejének ma 149 pengő felel meg, teljesen indokolt tehát, hogy a tisztviselők fizetése és a munkások bérei arányosan emeltessenek. A na '-.:yke rcske de Imi ár ak alakulása . A most közzétett adatok szerint a nagykereskedelmi jelzőszám december hó folyamán két ponttal 137-ről 135-re csökkent. Az élel­mezési cikkek áresése decemberben is számottevő volt, különösen a gabonanemüek, a tengeri és burgonya olcsóbbodtak, de kisebb mérték­ben^csökkent az élőállatok ára is. Egyedül a tojás áránál konstatál­ható jelentősebb áremelkedés. Az ipari anyagok és termékek csoportjánál az ingadozás kisebb mértékű volt s általában gyengülésre hajló, ami az ipari jelzőszám két pontos visszaesésében jutott kifejezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents