Hetikiadás, 1929. január-december
1929-01-22 / 3 [1515]
/Mondhat-c a miniszterelnök többet, mint amennyit mondott folytatása/ - A belpolitikai kérdésekben, amelyeket az ellenzék forsz iroz, így különösen a szabadságjogok visszaállításának kérdésében azt mondhatom, hogy nagyon szül: kör az, amelyet ez idö szerint ezek a kérdései érdekelnek. A magyar vidéken a politikai kérdésekkel szemben közönyösek az emberek és a súlyos gazdasági bajok és nehéz megélhetés köti le az érdeklődést. - Ilyen körülmények között ízt tartom, hogy a gazdasági kérdése megoldására kell vetni a kormánynak minden erejét és keresni a megoldást, amely megszüntetheti a feszültséget és lehetővé teszi a g.ez da sági élet fellendülését. Sajnos, Magyarországon 67 óta is az volt a báj , hogy mindig közjogi kérdések domináltak és a gazdasági kérdések hátntérbe szorultak, "om lc.tom szivesm, hogy mi ezt a betegséget" átvettül: - Üe jogászi szempontból nézzünk mindent és ne azokkal a kérdésekkel foglalkozzunk többet, amelyek a nagy tömegeket kevésbbé érdeklik, hanem a gazdasági kérdések megoldását szorgalmazzuk, amelyek általános közérdeklődésre tartanak számot. A fentiekből folyóan az ellenzék állásfoglalását nem tartom helyesnek, mert ez tisztán csak pártpolit ikai célt szolgál. íogjunk össze és a törvényhozás a kormányzattal együtt igyekezzék megoldani legfontosabb kérdéseinket. íobler János országgyűlési képviselő, a Keresztény G-azdasági Párt tagja ezeket mondotta: - Felfogásunk szerint a miniszterelnök nem mondhat többet annál, mint amit mondott a kényes politikai kérdésekben. Hem mondom, hogy nem hagyott kívánni valót maga után a miniszterelnök nyilatkozata, de be kell látnunk, hogy a felelős miniszterelnök nem beszélhet olyan nyíltan, mint a felelős állást be nem •töltő.képviselő. Pártunk ma a gazdasági kérdésekre fekteti a fősúlyt. **zt a nyo raaszt ó, • si lyos , majdnem katasztrofális helyzetet kell első sorban megjavitani. - Orvosolni kell a gazdasági élet minden baját, ezek közt gondot kell forditani arra is, hogy az elmaradt munkabérek a változott helyzethez igazodjanak. A gazdasági helyzet éppen ezért arra késztéti a keresztény szociális szakszervezeteket, hogy mozgalmat indítsanak a munkásság érdekében. Az iparcikkek árát a gyárak emelik, anélkül,, hogy a munkabérek terén emelkedést láthatnánk. Itt van egy példa: az állam most utépitésre nagyobb összeget irányzott elő. A kőkartell azonnal 6 pengővel emelte a kő árát, anélkül azonban, hogy az alkalmazott munkások ós tisztviselők csak egy fillérnyi fizetésemelést kaptak volna. Ezt tapasztaljuk az egész vonalon. Ezért nagyobb akciót inditunk és felkérjük Vass József népjóléti miniszter urat, hogy. - amint ezt nemrég a bányászok ügyében megtette. - vegye kezébe az egész munkásság ügyét. Száz békekorona vásárló erejének ma 149 pengő felel meg, teljesen indokolt tehát, hogy a tisztviselők fizetése és a munkások bérei arányosan emeltessenek. A na '-.:yke rcske de Imi ár ak alakulása . A most közzétett adatok szerint a nagykereskedelmi jelzőszám december hó folyamán két ponttal 137-ről 135-re csökkent. Az élelmezési cikkek áresése decemberben is számottevő volt, különösen a gabonanemüek, a tengeri és burgonya olcsóbbodtak, de kisebb mértékben^csökkent az élőállatok ára is. Egyedül a tojás áránál konstatálható jelentősebb áremelkedés. Az ipari anyagok és termékek csoportjánál az ingadozás kisebb mértékű volt s általában gyengülésre hajló, ami az ipari jelzőszám két pontos visszaesésében jutott kifejezésre.
