Hetikiadás, 1929. január-december
1929-05-22 / 20 [1515]
/Mi van a költségvetésben? folyt./ csak a már meglévő intézményeink elkerülhetetlen szükségleteinek,valamint a közérdekből feltétlenül megvalósítandó feladatok figyelembevételével. AZ előirányzatok körültekintő gondos elosztásából,amely az állami élet minden mozzanatát figyelemmel kiséri és érinti,joggal és reménységgel következtethetünk arra,hogy ugy állami,mint magángazdasági életünk fokozatosan fejlődni fog. Kétségtelen,hogy az utóbbi években gazdasági életünk haladása sokkal lassúbb tempót vett fel,mint az előző években. Ezen megütköznünk azonban egyáltalában nem lehet,mert hiszen az a rohamos fejlődés és előrehaladás,amely az újjáépítés első éveiben megindult,amikor majdnem egy évtized alatt elmaradt beruházásokról,valamint a háború elpusztitásainaüs helyreállításáról kellett gondoskodnunk,hosszú időn keresztül semmiesetre sam maradhatott fenn,hanem fel kellett ezt váltania a normális időknek megfelelő, egészséges irányú lassú fejlődési folyamatnak,amely a gazdasági élet megerősödésére fog vezetni. Á Mezőgazdasági Kamara a buza márkázása mellett. k buzakivitel feltételeinek a javítására felmerült az a terv , hogy a magyar búzát márkázzák,vagy pedig külön márkával lássák el a jóminőségü tiszavidéki búzát és ezzel összefüggésben a Tiszavidéket zárt területnek minősítsék.4 kérdés tisztázása céljából az Országos Mezőgazdasági Kamara ülést hivott össze,amelyen Koós Mihály igazgató ismertette a terveket.Hangoztatta,hogy a minőségi búzákért a kereskedelem csak csekély ártöbbletet kinál, ezért a buzanemesitések főképen arra irányultak,hogy a mennyiséget megjavítsák, J. vita ezután főleg a körül a kérdés körül forgott,hogy a jóminőségü búzával el lehet-e érni oljan árat,amely kártalanítja a gazdát a termés mennyiségi veszteségórt.i. legtöbb felszólaló amellett foglalt állást^hogy a buza standardirozását egyeljre nem helyes meg való sí tani, mert az a gazdasági élet korlátozását jelenti.Nem lehet tehát előírni- .egy szigorúan meghatározott búzaminőséget,hanem e helyett a márkázást kell bevezetni, ^bban mindenki megegyezett ,hogy a magyar búzát meg kell védeni s erre a célra a fakultatív márkázást ajánlották; ez annyit jelent,hogy aki kívánja és érdemesnek tartja a márkázást,az márkával szállíthassa külföldre a búzát,hogy nagyobb bizalmat keltsen iránta. Fontosnak mondták,hogy a márka olcsó legyen,nehogy az is megdrágítsa a búzát. Elektromos szemmel ellenőrzik a forgalma,t Amerikában. Érdekes találmányt alkalmaznak legújabban Amerikában,amelynek különösen a forgalom ellenőrzése szempontjából van nagy jelentősége, k találmány lényegileg ugyanaz,mint amelyen a távolbalátó készülék is alapul.Tudniillik,ha villamos áramkörbe kapcsolunk valamely olyan anyagot,amelyik a fény hatására megváltoztatja az elektromos vezető képességét,ugy egyszerű módon ingadozásukat tudunk előállítani az elektromos áramban. Valahányszor fénysugarat bocsátunk erre a fényérzékeny anyagra,annyiszor megváltozik az elektromos áram ereje. Igy fényingadozásokkal elektromos áramingadozásokat állithatunk elő. Már most,ha például egy falba építünk bele ezt a szerkezetet és a fénysugarat olyan helyről bocsátjuk rá,ahol közben emberek járnak,valahányszor egy ember átmegy a fénysugár előtt és elfogja azt,az elektromos árambai változás történik. Iz elektromos áramkörbe egy számológépet is be lehet kapcsolni,amely ép ugy. ,mint az autótaxi, pontosan leolvasható számokban rontatja meg hányszor szakadt meg a fénysugár folyamatossága. Ebből megtudjuk,hogy hány ember járt arra.Ezáltal kitűnően ellenőrizhetjük például,vásárok,alagutak, népgyűlések forgalmát. Nagy áruraktárakban csomagokat is csámolnak ilyen módszerrel.
