Hetikiadás, 1929. január-december
1929-05-22 / 20 [1515]
Irtai Temesváry Imre országgy.képviselő,a költségvetés főelőadója. Ha a költségvetést vizsgáljuk,elsősorban azt a kérdést kell felvetnünk,vajjon mutat-e fel olyan eredményeket,amelyektől nemzetünk életének előrehaladására következtethetünk s vájjon azok §rz emberfeletti áldozatok, amelyeket a polgárság államháztartásunk rendbehozatala érdekében meghozott, arányban állanak-e az elért eredményekkel? Azt hiszemja legfelületesebb szemlélő is minden téren megállapíthatja azt az óriási különbséget,amely nemzeti életünknek fejlődése terén 1924 óta bekövetkezett. Uem lehet kétséges előttünk,hogy abból a reménytelen gazdasági aléltságból,amelyben a háború és az összeomlás után körülbelül egy évtizedig szinte elfásultan sínylődtünk,csakis az egész nemzet energiájának a nemzet szolgálatába való állitásával ocsúdhatunk fel. De hiábavaló lett volna a nemzet részéről minden áldozat,ha a céltudatosan összeállított gazdasági programm,amelyet annakidején a kormány,az ország rekonstrukciója érdekében megalkotott,a lehető legnagyobb szigorúsággal nem hajtatott volna végre,mert •sak ennek köszönhetjük,hogy megállott pénzünk rohamos értékcsökkenése s már 1924-ben állandósult,ami természetszerűleg egész állami életünk fejlődésének alapját jelentette. A hosszú éveken át nélkülözött államháztartási egyensúly,már az 1924/25 költségvetési év végén helyreállott,s az az idő óta eltelt évek költségvetései,valamint az államháztartás eredményei nemcsak,hogy már deficitet nem mutatnak ,hanem lehetővé teszik a közterhek bizonyos mértékben való csökkentését. De e mellett a több,mint egy évtizedig tartó gazdasági pangás is bizonyos mértékig megszüntethető volt a közel ezermillió pengőt kitevő beruházásokkal,s fokozatosan kielégítők voltak a fejlődés szükségleteinek megfelelően az ország kulturális,szociális és gazdasági követelményei. Az^ eddig elért eredmények az egész nemzet erejének megfeszített közreműködését követelték meg. Ha a pártpolitikai szempontokat kikapcsoljuk s tárgyilagosan Ítéljük meg a helyzetet,ugy nyugodt - lélekkel állapith;atjük meg,hogy nemzetünk fejlődését és gazdasági megerősödését csakis azon az uton érhetjük el,amelyen az ujjáépitést 1924-ben megindítottuk.Azok a gazdasági nehézsége^,amelyek időszakonként, á talán az utóbbi időben fokozottabb mértékben jelentkeztek,nem a kormány gazdaaági programmjának cáfolatát,jelentik, hanem következményei olyan általáhos és abnormális eltolódásoknak,amelyek a háborús idők után mindenütt jelentkeztek,s amelyek csak akkor jutnak nyugvópontra,ha a megváltozott viszonyokhoz egészséges irányban fog hozzásimulni a mindent elpusztitaM törekvő világverseny. Ebben a hatalmas versenyben a mi azegény országunk anyagi tehetségéhez mérten a kormány tevékenysége legfeljebb csak az irányitásra szorítkozhat, A magángazdaságnak saját jól felfogott érdekében alkalmazkodnia kell a sok esetben,talán természetellenesen megváltozott gazdasági helyzethez, s eddigi termelési politikáját,ha ! á kényszeritő helyzet azt parancsolja,kizárólag a felkutatott elhelyezési lehetőségekhez,tehát a kereslethez kell hozzá alkalmaznia. A költségvetésben jelentős lépést látunk már ebben az irányban is azáltal,hogy a'•költségvetés nemcsak a. mezőgazdaság, ipar, valamint a kereskedelem, tehát az összes mezőgazdasági erőforrásokéegészségeseiejlesztését támaaztja alá anyagilag,hanem a felállítandó exportintézetek anyagi alátámasztásával előmozdítani kivanja ugy a mezőgazdasági,mint ipari termékeink exportlehetőségét. £ költségvetés a polgárság teherbiró képességének gondos mérlegelésével irányozza elő a be vételeket, figyelemmel azokra a- kö ztehermé reékio törvényjavaslatokra,amelyeket a pénzügyminiszter a költségvetéssel egyidejűleg terjesztett a Ház elé és amelyeket a törvényhozás már el is fogadott, E törvényjavaslatok csupa olyan intézkedéseket tartalmaznak,amelyek lényegesen könnyitik a polgárság terheit s nemcsak az adóképesség fentartására,hanem annak növelésére is biztos kilátást nyújtanak s igy mindenesetre előmozdítják államháztartásunk egyensúlyának tov&bbi biztositásátkiadások előirányzása az állami bevételek természetes fejlődése által határolt keretek között,még pedig a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartásával tört ént j/folyt.köv./
