Hetikiadás, 1929. január-december

1929-04-30 / 17 [1515]

/Mennyivel csökkent a gyermekhalandóság folyt./ K szekció ." ...••( A fentiek után nyilvánvaló,hogy több,mint kétszer nagyobb a javulás arányszáma ott,ahol védőintézet működik,mint ott,ahol ilyen még nincs. Kétségtelen tehát,hogy az anya- és csecsemővédelemre forditott munka és anyagi áldozat hasznos befektetés volt. Mint fentebb láttuk, Csonkamagyarországon évente 38-40.000 csecsemő hal meg,tehát a csecsemőhalálozás minden egy százalékos javitása 380-400 csecsemő életnek megmenté sét jelenti. Ha tehát a védőintézetek területeinek 27 fo~os javulását a csecsemőhalálozásban az ország eddig be nem szervezett területeinek beszervezésével általánossá lehetne tenni,ez azt jelentené,hogy évente 10-11.000 halálra itélt csecsemő volna megmenhető az életnek. A Stefánia Szövetség-fcadatában is van munkája nagy jelentőségének s *minden erejével arra törekszik,hogy az anya- és csecsemővédelmi országos szervezet továbbépítéséhez és a munka kimélyitéséhez szükséges anyagi ereket alőteremtse. HMM ^ Hazánk uj energiaforrása. A mai energiaforrások közül a legfontosabbak a szén, a földolaj ós a földgáz. A szén kutatása,bányászata és szállítása aránytalanul több anyag és energiabefektetést és veszteséget jelent,mint a petróleum és a földgáz kitér jedése .A e zénkincsnek 20, sokszor 50 fo-a, vész el bányászás közben; a már kibányászott szénből a legmodernebb tüzelő berendezésekkel a fütő értéknek csupán 20-22 ^o-át tudjuk átalakítani elektromossággá. A földolajnál és a földgáznál a kihasználás már 25-30 °/o-os és ezek bányászása,szállítása és felhasználása jelentékenyen kevesebbe kerül. Ezekről a kérdésekről tartott előadást legutóbb Pávay Vájna Ferenc főbányatanácsos és rámutatott,hogy a világgazdaság mai faktorai mái nem annyira a széntelepek,hanem az olaj területek miatt versengenek. Csonkamagyarországon egyelőre a már megtalált földgázt kell nagyobb arányokban feltárni. Ezáltal lehetővé tehetjük,hogy nyers anyagjainkat,sőt az importált nyersanyagokat is haszonnal dolgozhassuk fel és külföldre versenyképes ipari termékekként eladhassuk. Ezt a mai szénárak mellett nem tudjuk megtenni. A hivatalos kamatláb felemelése. A világpiacon már huzamosabb ideje megszűnt a pénzbőség, épen ezért nehezebb is volt külföldi kölcsönhöz jutni. Minthogy a pénzhiány következtében a kamatláb is emelkedett,attól lehetett tartani,hogy a hitelező államok visszavonják a tőkéjük egy részét a középeurópai piacokról, igy hazánkból is,mert odahaza is épen olyan,vagy alig alacsonyabb kamat mellett tudják kih-il.yezni. Ezért Ausztria és Németország a hivatalos íe-számitási kamatlábat l-l ;o-al felemelte. Ugyanezt tette a Magyar Nemzeti Bank ís és legutóbbi főtanáBsl ülésén 7 >>-ról 8 >-ra emelte a kamatlábat,amely tehát nálunk igy egy fél százalékkal magasabb,mint Ausztriában és Németországban. A pénzpiac helyzete egyébként nálunk elég kedvező és igy nem kell attól tartani,hogy a hivatalos kamatlábemelés megdrágítja a hiteléletet. A Pénzintézeti Közppnt a maga részéről csak 3/4 fó-8.1 emelte a leszámítolási kamatlábat.A kartelban léve bankok a látraszóló betéteknél egy fél százalékos,a lekötött betéteknél 3/4 fo-os^kamatlábemelést hajtottak végre,'a leszámítolási kamatlábat pedig kők is 1 $-al emelték fel.