Hetikiadás, 1928. augusztus-december

1928-12-31 / 53 [1514]

Hogyan farsangoltak őseink

? Amióta irott omlóké maradt a magyar nép szokásainak ós cselekedeteinek, mindunt;: 1.-n találkozunk ezzel a kifejezéssel: vidám lakás, ami azt jelenti, mai nyelven, hogy Jól érezték magukat, vagyis mulatoztak. Van egy régi magyar közmondás, mely szerint " bor a menydörgős menykore is jó" ós a régi magyarok ugyancsak gyakorolgatták ezt a bölcs mondást a valóságában is. Akár öröme, akár bánata akadt a magyar embernek, fölös érzéseit megosztotta, vagy belefojtotta az italba. Innen van azután az az általános külföldi elismerés, hogy a világ egyetlen egy nemzete sem tud ugy mulatni, mint a magyar. Annyi uriság, mindig a pattanásig feszült jókedv, bohém pajkosság,. , . de azért a határt át nem lépő udv; riasság található a "vigan lakozó" magyar legényben, hogy az idegen szemlélő alig telik be \ esodálko zással. Ezer esztendeig mindig akadt valami ok az örömre, vagy a bánatra. A régi krónikák, melyek eltorzitott szinben láttak a magyart, az ezer évvel ezelőtt élt és történelmet jegyezgető jámbor szerzetesek leÍrásán is megérzik ez az álmélkodás, bár egyébként Ugy festik le őseinket, mintha nem is volnának emberek. Ez az első nyom a magyar mulatságról nyugat egyik országában, Svájcban. A későbbi száz- dókban az Arpdd-királyok korában a német krónikák ugyancsak gyülöködő hangú megemlékezései között feltűnést kelt Ottó frisingai püspök könyve, aki Vak Béla királyunk idejében járt nálunk követségben és részt vett néhány "áldomásban". Mintha a huszadik század valamelyik falusi uri társisagának-mul-tozásit látnánk ugy reggel felé, éppen ugy hat ránk Bél nádorispán és Jiros pozsonyi vár.na.y farsangolása. Mert eleink is szerették a bort és a jó ételt, de igy télviz idején, amikor még az egyház is külön időt szakit ki a vigan lakozásra, bizony kihasználtak minden percet és alkalmat. Nagy Lajos király udvarában jelent meg először a szinos maskarás karnevál, álarcos vidám felvonulásokkal, mely akkor még tisztára olasz volt és csak évszázadok alatt nyomódott rá a magyar bélyeg, vagyis a Ka-'ozgatás és a vitézi játékok, melyek karddal, buzogánnyal vagy kopjával, életre-halálra mentek. Mátyás király külföldieket is idecsalogató fényes udvara már egyre magyarabb. A na y király erre is féltékeny volt. Galeotti emliti Írásaiban, hogy a reneszánsz legnagyobb uralkodója maga tanítgatta mulatozni a külföldi előkelőségeket, bár nem igen szerette a bort ós csak csínján fogyasztgatta*. Ü lengyelekkel való szorosabb politikai kapcsolat, a közös királyok és közös ellenségek uj korszakot teremtettek a magyar farsangolás és mulatozás történetében. * szilajabb magyarok, az érzékenyebb és kissé nőies szláv főurak sokban hasonlatos jellomvonása olyan nagyszerűen kiegészítette egymást, hogy ebből alakult ki az uri farsangolásnak, "vidáman lakásnak" és borozgatásnak az az alakja, amit "sírva-vigadás" alakjában emlegetnek-a világirodalomban is. A mohácsi vész után, a török hódoltság korában a magyar vitézeknek annyira a vérükben volt a mulatozás, hogy elcsavarták a bőrt nem ivő törökök fejét is, akiiekéi-ellenségeskedés ide va

: y oda - összeültek egy fedél alá, egy asztal mellé borozgatni. A török basák igy farsing idején állandóan Írogatták Bécsbe a királynak a panaszos leveleket, hogy a végvári legények "borittukban" nem néznek sem Istent, sem emberséget, megszegik"a frigyet, vagyis békét-ós a saját szakállukra rendeznek párviadalokat, kisebb csatákat, sőt még várvivasokat is. A rendotlenség után pedig egy asztalnál ittak tovább a legyőzött török ellenféllel, akinél derekabb és becsületesebb ellenséac soha sem volt a magyarnak.