Hetikiadás, 1928. augusztus-december
1928-12-24 / 52 [1514]
A szeret ot törvényhozása . Irt.:.: Hindy Zoltán dr, a Társadalombiztosító Intézet igazgatója Maga a testülot-o az ? vagy pedig csak a működésének eredménye afölött vitatkozni lehet. Utóvégre politikai csoportok ütközésének hclyGj ahol az érvény e 3;"T 6 s érdeke^a legfőbb mozgatóerő. E ridegen hangzó megállapítást nen keli a szó legönzőbb értelmében venni. Ennek is meg van az erkölcsi ragója. sőt mást nem is szabad feltételeznünk. AZ' érvényesülési törekvés nem az egyéni féktelenség hajtó ereje, hanem ama jól, vagy rosszul felfogott, de az ellenkező bebizonyításáig magának joggal a .jóhiszeműség elismerését követelő meggyőződése, hogy az ország javát az a politikai csoport tudná legjobban szolgálni, amelyhez az adott személy, aki e csoport szószólója, tartozik. Ez a fölfogás irányítja a választást, utána pedig a törvényhozá^házában vívott küzdelmeket. Lehet, hogy a maga tisztaságában ez csak elmélet, amit a gyakorlat nem mindenben igazol, de ha a gyakorlat ezzel egészen ellentétbe kerülne, akkor mégis megbuknék, AZ eredeti elgondolás, vagyis az érvényesülésnek, mint legfőbb célnak a hajszolása jessi kétségessé, hogy a testület olyanná alakuljon, amelyet a minden egyéniérdeken felülálló magasabb szempont vezet:viszont az erkölcstől való teljes elrugaszkodás lehetctlenaége adja meg a módot, hogy egy-egy esetben a politikai harcok legfőbb mozgatóé rejc háttérbe szoruljon. így szerzi meg magának a működése eredményének utján maga a testület, a kitüntető jelzőt. Ha a magyar törvényhozás történetét az egyes országgyűlések szerint fejezetekre osztjuk és e f e je ze t knak cimet keresünk, a most működőtől nem tagadhatjuk meg azt,ami e sorok élére korült.Eddig két esztendőt morzsolt le ós mind a kettőben egy-egy olyan törvényeikkel gazdagodott a ©orpus Juri s Hunga rici ,amel y élénken bizonyítja, hogy .„z ujabb tör vény alkot ásu nkat az emberszeretet kötelességénél: xclismerése jellemzi, AZ érdemben osztozkodni kénytelen azzal , akinek az agyában a gondolat született és akinek szivében az elsc hur megfeszült,hogy hangot adjon: de megmarad számára legalább annyi,hogy az önmagán aratott győzelem diadalával jogosan kérkedhessek, AZ országgyűlésünk 1 * össze tét elébe n,ha a gazdasági oldalt nézzül: ,lenyűgöző többséggel a kapitalista világrendhez ragaszkodik. Ennek a kapuit egy elenyésző,de hangos kisebbség ostromolja,a kettő között pedig áll a hovatovább hibridnek is nevezhető ala kulat , emel y innen is - oniun is szed valamit üde is - oda is kac singat . Számolni csak a többséggel és a kapui os tr omló nyilt kisebbséggel Amikor az emberszeretet/ törvényalkotásának gondolata felmerült, mind a kettő meg$0^ődhetett„ -Az egyik azért,mert nem tudta pontosan beilleszteni a kapitalista viiágrendbe,a másik pedig azért,mert megdöbbent,hogy ha az Ígéreteit más váltja be,az ő hitele romlik.A végén mind a kettő beletörődött és célhoz engedte a gondolatot: de azért mind a kettő azzal igyekezett magái megnyugtatni,hogy a felfogásának merevségén sérelem nem esett.Hát ez az,amiben mind a kettő téved 6 Nem a törvényhozás termében,hanem az Országost Katholikus Nagygyűlés megnyitó ülésén hangzott el a figyelmeztetés,amely ugy szólt,hogy a magántulajdonról alkotott felfogásunkat felül kell vizsgálnunk olyan módon,hogy a tulajdon lényegének sérelme nélkül,a változott időnek megfelelőn, az "ember" érdekében tudja a kötelességét teljesiteni.Első hallásra a kapitalista világrend iliveinek ez sok,e világrend ellenségeinek pedig még hosszú átgondolás után még nagyon,de nagyon kevés. Azért az igazfág mégis csak valahol ott rejtozik.amikor azt követeljük,hogy a kapitalizmus nem ^olgozhatik tovább a tőke és munka elvont fogalmával ugy,hogy maga az érző ember,mint az egyiknek gyűjtője,irányitója és a másiknak elvégzője jöjjön szárnitásba: viszont a kapitalizmus ellenségei sem érvényesülhetnek azzaá,hogy minden hangsúly egyedül a munkára tolódjék át. A jelszavak ás az elvont fogalmak ideje lejárt,hogy a helyüket egy uj gondolatnak adhassák át, annak,amely nem uj.de amely a gazdasági harcok küzdőteréről időnként le szorul,az indulásnál talán mindig szerepel, de az egyes irányzatok ós elgondolások fejlődésénél lassan visszamarad addig,amig a tulfejlődés ideje be nem következett..amint ennek nyomasztó súlya az ember éietösztönét felkeltette,mindjárt újra világosan bontakozott ki az örök keresztény elv,amely a világrendet nem az emberi agyak termelte elképzelésEkre,hanem az egymás iránt_tartpzó szeretetre alapította.
