Hetikiadás, 1928. augusztus-december
1928-12-24 / 52 [1514]
József királyi herceg tábornagy könyvének III, kötete. Megjelent József kir, herceg tábornagy "A világháború, amilyennek én láttam" cimü több kötetes munkájának III, kötete. A kötet folytatólag, szintén a Doberdon lefolyt küzdelmeket ismerteti. A -Fenséges szerző müvének III. kötetében az 5., 6., 7», 8. és 9, Isonzó csatákat ismerteti 191G. február 18.-tól 1916. ntrvemben 30. elibénk tárva c poklok országának lolketmegrázó harcait, amelyekben a magyar katona* sziklaszilárdan állta meg helyét, saját vérével irván meg a történelem aranykönyvének legdi»sötb fejezeteit. József kir.herceg müvében hatalmas és örök emléket emelt a magyar katona hősiességének és ezen hófehér márvénytömbbe finom vésőjével, a fenséges nagylelkű hadvezér tüzes magyar lelkének rezgéseit, meleg szivének kristálytisztán fakadó érzelmeit véste, melyek nemcsak örökké hirdetni fogják a magyar katonák dicsőségét, hanem élő bizonyságát és tanújelét adja annak a megbecsülésnek, mellyel a főherceg, a hadvezér, a tábornagy , a magyar katonák szerető Édesatyja"József Apánk"-ja volt és lesz mindig. A könyvből ismertetésül alábbiakban közlünk egy kisebb fejezetet . A világháború,amilyennek én láttam./:III, kötet.:/ irta: József kir. herceg tábornagy. Kobila Gláva, 1916. november 22. Alig tudom elhinni, alig tudom magamat összeszedni! A mi jó és szeretett legfelsőbb Urunk, királyunk örökre elhagyott bennünket. Mi^nagyon igazságos lett volna, hogy egy szép boldog békét láthasson még ! Vagy talán éppen abban rejlik az igazságosság - amitől remegő szivvel félek hogy ő ezen X rettenetes háború végét nem érhette meg, nem volt szabad azt ,~ látnia?... Bizonyosan csendesen, fájdalom nélkül és könnyen aludt el örökre és most jobb és könnyebb dolga van, mint idelent volt, De halála a legsúlyosabb csapás ilyen nehéz időkben. Mit fog a teljesen tapasztalatlan fiatal Károly csinálni, akit Ferenc Ferdinánd Brandeiss-ba és Kolomea-ba zárt be, hogy a világért se lásson és az élet nagy könyvéből ne tanulhasson semmit. Meg lesz--e az ereje, hogy a. széj jelhullástól megóvjon mindent, amit a nagy halottunk tekintélye és eré^e összetartott? Telefonon kérek engedélyt Borsevictől, hogy Bécsbe mehejsek. Ö azt feleli, hogy nem engedheti meg, hogy utazzak, hogyha a fiatal uralko. dó nem rendeli el; várjak egy ottani parancsra. Sz magától ugyan nem fog megjönni. Felhivom Le Beau-t telefonon, és általa kéretem Boroevicet, hogy legalább kérdezze meg a hadseregfőparancsnokságot, különben még ugy fogok itt állani, mintha nem akarnék menni. Hiszen nincsen csata és annak első jelénél 12 óra alatt itt vagyok. Szeretnék gyermekeim ős-nagyapjának koporsójánál imatkozni! Megköszönni szeretetét és jóságát, giielött a f-gyps sirboltba leviszik. Szeretném hűséges, múlhatatlan nálámról biztosi tani, még mielőtt koporsó- ' ját lezárják. Szörnyű volna az rámnézve, ha ez tiltott dolog maradna nekem. Emléke én bennem elmoshatatlan marad, mint szent kép az oltáron... Az J osztrák és magyar monarchiának legnagyobb uralkodója halt meg Ö benne, kiről történelem csak a legnagyobb tisztelettel emlékezhetik meg. Nekem pedig egy szerető atya volt, aki mindig meghallgatott és őszinteségemet soha rossznéven nem vette, ha nézetemet távolról sem osztotta is. Most Magyarorszagnak fel kell szabadulnia az osztrák . $ iga alól, mert az egyetlen utolsó k-pocs és kötelék elszakadt, önállóvá kell lennie personal unióban!