Hetikiadás, 1928. január-július

1928-05-29 / 22 [1513]

A másfél százados magyarországi török uralom emléke elevenedett fel május 29+ikén a csendes Rózsadomb egyik hat lmas palotájának udvarán, ahol a nálunk tartózkodó mohamedán vallású hivek gyülekeztek össze, hogy kegyeletes lélekkel megünnepeljék a Kurban Bajrámo

4. Abdul Latif effendi török főpap győgyörü beszédben hivta fel haligatóságának figyelmét arra a szép ünnepre, ami az izlám vallás prófétájának akarata szerint örömnapja kell, hogy legyen minden "igazhivőnek". - A Korán, a mi szent könyvünk - mondotta többek között ugy rendeli, hogy ezen a négy napon minden mahamedán asztalán ott legyen a bárány Ízletes husa. Akinek pedig nincs arra tehetsége, hogy ünnepet üljön, a tehetősebb testvér adjon neki hibátlan állatot, hogy az öröm és megelégedettség beköltözzön minden igazhivő hajlékába. Talán neg* vénen lehettek a főpap hallgatói, "ki az arcukba nézett, aki látta apró fekete szemük villanását, aki hallotta mély nyugalmú beszédüket és megfigyelte komoly, méltóságos mozgásukat, önkénytelenül az jutott eszébe, hogy ilyenek a vasárnapi istentiszteletre gyülekező magyar gazdák is. Mert ebből a kis gyülekezetből hiányoztak azok a nekünk szinte elmradhatatlan ruhadarabok: a turbán, a buggyos bugyogó, cifra, szines öt, Vagy a bocskörszerü csizma, ahogyan elképzeljük a török férfit. Ehelyett mindegyiken kifogástalan európai öltözet feszül, A tehetősebbek angol szabású ruhában, a szegényebbek ellenben a magyar föld fiának ünneplő gúnyájához hasonlatos kék dolmányában jöttek el. * fejükön fényes fekete asztragán sapka, melyet az imádkozás alatt sem tettek le. Legtöbbjének fekete a haja, hosszú lelógó a bajusza, .amikor ott ültek szép sorban a szines keleti szőnyegeken és a szomorú, hallgató magyar nóta dallamához hasonlatos szent ének értelmének megfelelően hajlongtak előre-hátra, azt hittük, hogy valami pusztázó néphez tévedtünk és kerestük az éjszakában pislogó tüz hunyó para2 3 CL Í> • Abdul Latif főpap kifogástalan magyar szóval magyarázgatta el az istentisztelet után a mohamedánoknak annyira .szent hely történetét, A csendes kis kápolnáb-n, melyet a törökök türbének neveznek, nyugszik Gül bab;., a rózsák apja, a magyarországra szakadt törökök legnagyobb szentje. A valóság a mondák homályába vész - mondta a tudós főpap de azért egykori feljegyzések akpján mégis kihámozhatjuk az igazságot. Gül baba pap volt. A dicsőséges Nagy Szulimán szultán kedves embere, aki mindenüvé elkisérte urát hódi tó utjain. Igy kerültek el Budára is. A szentéle tü férfiúnak már akkor legendás hire volt a h rcos török nét> között. Itt fent, ahol most ez, a kis türbe emelkedik, lehetett a kertje, amelyben messzeföldön hires rózsáit ápolta, ^em sokáig élhetett uj otthonában, mert . a halai kiragadta az élők sorából. Akkor itt állt a mohamedán világ legszebb és leghíresebb kolostora. A keresztényekéhez némileg hasonlatos szabályok szerint éltek a mohamedán szerzetesek is. A rózsák atyját ide temették. Itt a sirja. Egyszerű, turbánra emlékeztető fejfa, tölgyfa koporsó^és semmi más. A szent holtteste nincs itt a kápolnáb.n, hanem lent a kriptában. Pontosan fölötte van a fejfa. Gül baba temetésén maga a szultán is jelen volt. Alt

a

lában olyan nagy hire támadt Gül babának, hogy még közvetlenül a vilaghahoru kitörése előtt is évente több száz főnyi zarándok csapat érkezett ide, a sirhoz. A Paris környéki békék természetesen erősen megcsappantottak az érdeklődést. A mi népünk ne.a szeret az útlevelekkel bibelődni. De nekünk ez a türbe a legszebb és legkedvesebb emlékünk a régi dicső múltból.'-. A messze földről idosz ..k -dt hivők körülállták főpapjukat. Megértően bólintottak, mert valamennyien tudnak magyarul. - Csak a .: ... ' .... hitünket őriztük meg - magyarázza az egyik gazda külsejű nagybajuszu mohamedán - de a hazánk már Magyarország lett. Sz a kicsi, amit Trianonban szabtak ránk... V . v-