Hetikiadás, 1928. január-július

1928-05-22 / 21 [1513]

Magyar sors . Ezeréves multunk dicsőséges emlékeinek tündöklő palástjába egy szinekben pompás uj szálat Mnéztek a legutóbbi napok és ez a szál talán szorosabbra fűzi majd a múlthoz a jobb jövő .reményét . Rothermere lord fia elmondhatja,hogy látott itt egy egész nemzetet, mely önfeledt rajongással a szivét kiszakította és feléje nyújtotta. A mai napok fáradt és szomorú szürkeségében szinte megváltásszá.aba megy ez a néhány örömnap,melyen, megfeledkezve mindenről , a jobb jövőt ünnepeltük. Ez volt az első alkalom,hogy messze idegen országból eljött hozzánk egy befolyásos politikus, a világ leghatalmasabb parlamentjének tagja, a világ leghatalmasabb sajtóvállalatának kiküldőttje,magának a tulajdonosnak, Rothermere lordnak fia,hogy megismerje a magyarokat, akiknek oldalán sorompóba lépett atyja az igazság kivívásáért, az elszakitott területeink visszaszerzés ért. L

Angol nézőpontból a politikai észszerüség ugy kivánja, gy csakis szerintük megvalósítható cél tűzessék ki és ezért az ügyünkért harcbaszálló hatalmas angol politikus sajtójában csak azoknak a területeknek visszabocsájtását követeli, melyeken túlnyomó többségű magyar lakosság él, vagyis csak jelentékenyebb határkiizgazitást követel a magyaarak javára. Csonkamagyarország határainak kiterjesztése, az angol álláspont szerint, annál is inkább megvalósítható,mert ez nem sérthetné a béiíszerződés iennmaradását.csak is a tévesen negvont határvonalaknak igazságos helyreigazítását j elentenér Ezzel szemben az érdekelt kisantant államok sajtója ijedt kapkodással védekezik azzal,hogy a mai határokból, még ha igazságtalanul vonták is meg azokat,nem lehet hoz zányulni, mert a magyarok ugy is aligha elégednének meg a túlnyomóan Éagyar többségű területek visszajuttatásával, hanem addig nem nyugszanak,a mig Magyarország régi határait vissza nem szerezhetik. Arra is hivatkoznak még, hogy azoknak a kérdéses területeknek megtartása egyenesen életszükséglete a kisantant államoknak. Ugy látszik az egész revíziós vitának ebben van a kulÉppen ezért nagyon jól tenné a magyar közvélemény, *ha erre a sarkalatos pontra rávetné magát és a lehetőség határaihoz ig'zodva, az igazságosság elve alapján követelné ezeknek az életszükségieteknb jelentő területeknek a visszacsataLását. Nercünk is életszükségletünk a szerteszétszakitott magyar lakosság egy tömbbe való összekovácsolása,mert különben szétforgácsolódva nem teljesítheti a«. magyar nép történelmi hivatásat, hanem elsorvad és elvész. Végeredményben nekünk is szabad életszükségleteinkért küzdeni és ebben a harcban szükségszerűen nekünk kell felüljerekednünk,mert előbb-utóbb győznie kell az igazságnak.Nem pusztulhatunk el csupán csak azért,mert a körülöttünk levő utódallamok parazita módon mi bel&Mnk akarnak élni és el akarják szívni életerőinket. Lefoglalják előlünk a túlnyomóan magyar lakosságú áldott magyar földet és rátelepednek legnagyobb vidéki kulturközpontjainkra,kereskedelmüji és gyáripari gócpontjainkra,amiket aztán mesterségesen el sorvasztanak, hogy eképpen megszabaduljanak azoknak, rájuk ^ veszedelmes, kereskedelmi versenyétői.Itt az ideje,hogy ennek a sorvasztó, gyilkos politikának most már egyszer vége szakadjon. Rothermere lord revíziós programmja ennek a megval°sitásához nyújt segitő kezet és a reális politikai számvetés ugy kivánja, hogy ragadjuk meg ezt a felénk nyújtott segitő kezet, hogy rá támaszkodhassunk az igazságért folytatott harcunkban. /Folyt.köv./