Hetikiadás, 1928. január-július
1928-05-29 / 22 [1513]
Miért érezzük, ht.gy fázunk? Dr.Frazer Harris egy kiváló angol tudós tollából nagy tanulmány jelent meg a hidegről és a melegről. Dr. Harris teljesen uj szemponttól világitja meg a kérdést. A szempontja annyira uj és érdekes, hogy valóban figyelemreméltó. A- tudós ugyanis azon a véleményen van, hogy ennek 2z egész kérdésnek a kindulási pontja hamis. A tudós azt mondja,hogy sem hideg, sem meleg nincsen a világon. Ez különösen hangzik, ugyebár? A kiváló tudós azonban siet megnyugtatni mindenkit, kincs ugyan hideg ( , és nincs ugyan meleg, ellenben vannak idegeink, amelyek mégis olyan szen^f^iókat okoznak a szervezetünkben,mintha lenne hideg és lenne meleg. Ezt ugy kell érteni,hogy van egy bizonyos állapot, amelyét jobb hijjában mégis kénytelenek vagyunk • meleg állapotnak nevezni. A tudósok azt mondjak,hogy a hideg és meleg iránt érzékeny idegeink a meleget tulajdonképpen nem érzik,ellenben különbséget tudnak tenni a meleg különböző fokai közüit. Abszolút hideg nincsen. Abszolút meleg nincsen. A melegnek vannak különböző fokai.'Ez más szóval annyit jelent,hogy a meleget nem lehet mérni. Ezek a bizonyos idegeink a meleg megmérésére szolgainak. Az emberi test ugy van bertjndezve, hogy meleget tud felvenni a napból, a meleg vizből,a tűzből. Mikor a test a meleget felvette, azt el is raktározza. Ezzel szemben azonban a test maga is produkál meleget azokból a kalóriákból,amelyeket az élelmiszerek által vesz magába. Ha ugyanakkor a hőség legalább akkora mértékben nem hagyná el a testét,mint amilyen mértékben oda behatol,abból az következnék, hogy a test elégne a saját máglyáján. Ha a meleg tulgyorsan távozik a testből,akkor támad az az érzésünk, hegy fázunk. Ez akkor következik be, h- olyan fizikai okok állnak elő, amelyek a testet arra késztetik, hogy a meleg tulgyorsan •távozzék. Ezek között az okok között a legfontosabb, ha a test olyan atmoszférába korul, amely nálánál alacsonyabb. Igy például, ha az automobil a nyilt utón szalad és szembe szalad a széllel, vagy, ha az ember hideg vizbe ül, vagy ha úgynevezett hideg kőre ül. Ekkor mondjuk azt,hogy"fáznánk". Voltaképpen nem fázunk,mert hideg nincsen, csak az idegrendszerünk tulgyorsan regisztrálja a hőmérsékletváltozást. Szóval nemcsak arról van szó,hogy mennyi hőmérséklet távozik az emberi testből,hanem arról is,hogy milyen gyorsan. Ha sok hő távozik a testünkből és nagyon gyorsan, akkor mondjuk azt,hogy nagyen fázunk. Tegyük fel,hogy ugyanolyan hőmérsékletű úgynevezett hideg vizet iszunk,mint amilyenbe belemártjuk a kezünket Azt fogjuk mondani, hogy az a viz, amelybe belemártottuk a kezünket sokkal hidegebb,mint az., amelyet megittunk. Miért van ez igy? Azért,mert a kezünk bőréről a hő az érintkezésnél sokkal nagyobb mennyiségben és sokkal gyorsabban távozik, mint a másik esetben.Az idegeink tehátJ'erős hidegefregisztralnak. Hogy pedig testünk bizonyos részéről miért távozik nagyobb mértékben a meleg ,rnint egy másik részéről, az annak tudható be,hogy testünknek bizonyos részein nagyobb a vérnyomás,mint egyéb, részeken . . \ Tehát végeredményben az az állitas,amely arra vonatkozik, üogy azért fázunk,mert kivülről hideg hatol be a testünkbe,egyáltalán minden alapot nélkülöz. Ebben ugy a fizikusok,mint a pszichológusok megegyeznek A meleg távozását a testből különböző faktorok kormányozzak,amelyeknek a tárgyalása azonban már nem tartozik ide. •
