Hetikiadás, 1928. január-július

1928-07-24 / 30 [1513]

Schubert emlékezete. Ausztriában nagy ünnepségek vanna^nemcsak az osztrák fővárosban,hanem általában a nagyobb osztrák váró sokban.Schubertnek a nagy dalköltőnek hódolnak, aki 131 esztendővel ezelőtt született és 100 esztendővel ezelőtt halt meg. Kevés olyan dalköltöja volt az emberiségnek,mint Schubert.Rövid élete ellenére hatszáz kompoziciót hagyott az emberiségre.Amellett figyelembe veendő,hogy nyomoréletet élt s bizony kortársai nem becsülték meg annyira,mint ahogy kétségtelenül megérdemelte volna. Most ünneplik. Ezer énekes az otthona előtt Schubert " Az éj " cimü hires kompozícióját adja elő,s többszer főre rugó zenekar szerenádját. Amellett a diákok ezrei Schubert korabeli ruhákban vonulnak fel. Tagadhatatlan,hogy a programra igazánjá stilusos.. Miért is van az,hogy a legértékesebb,"a legeredetibb alkotói az emberiségnek nem kapjak neg - a legtöbb esetben - azt az elismerést a kortársaktól,amelyre csakugyan rászolgáltak. Ugyan miért van ez ? Minden bizonnyal azért,mert a tömegek,sőt az úgynevezett hivatás sos kritikusok sem képesek arra,hogy azonnal észrevegyék azt,ami az alkotóban eredeti. Igaz ugyan,hogy vunnak eredeti géniuszok, akik könnyen érthetők meg.Ilyen volt Schubert is ,Mel_«ódiagazdagsága ggyáltalán nem mondott ellent a természetes ritmusnak,amelyet a dal esetében elvárnak. S ennek ellenére,mégis nyomorogni, szűkölködni hagyták kortársai .Ugyanazok a kortársak,akik alkalmasint épp ugy nagyra voltak a politikusaikkal,a mindenféle közéleti tényezőkkel,'mint ahogy ma nagyra vannak velük. Talán a nevelésen múlik ennek a problémának a megoldása. Azaz: Az átlagembernek olyan nevelést kellene adni,amely a kultúra, a művészet helyesebb megbecsülésére/í. és megérzésére vezet.Persze magára a megértésre nem lehet megtanitani az embereket.De el lehet vezetni őket árasa az útra, amely a megértés felé vezet,Meg kell őket győzni arról, hogy az érzés korántsem szentimentalizmus,s hogy az a gondolat,amely érdeknélküli ,tulajdonkép :n sokkal értékesebb annál a " gondolat "-nál, amely kizárólag a számitásra,a kalkulálásra van felépítve. Meg kell őket győzni arról,hogy nem csak az' úgynevezett " praktikus"ember számit eDben az életben,hanem igenis, nagyon nagy a jelentősége az álmodozóknak, a költőknek,a müvésznjk,a dalszerzőnek,általában mindazoknak,akik az élet szürkeségét és borzalmasságát a szépség varázslatos erejével csökkentik. Ha majd ez a tudat átmegy a közvélemény gondolkozásába,akkor alkalmasint sokkal kevesebb lesz az olyan alkotó zseni,aki a magány, vagy hogy világosaobak és pontosabbak legyünk, a nyomor utjain fog haladni. Mert akkor az emberiség lelkiismerete nem fogja megtűrni,hogy a zsenik, ilyen mellőzött,ilyen nyomoréletet éljenek. Mert akkor az emberiség szégyenkezni fog afelett,hogy ilyen állapotok egyáltalán valamikor lehetségesek voltak. Mert abban az esetben nyilvánvalóvá válik,hogy az emberiségnek hálából is f>eg keli becsülni anyagilag és erkölcsileg azokat,akik. valóban teremtő munkát végeznek. Egyelőre ezektől a kívánatos időktől,sajnos, még messze tartunk.De nem ártott minderre utalni a Schubert emlékünneppel kapcsolatban.