Hetikiadás, 1928. január-július

1928-07-24 / 30 [1513]

A nézés és a látás. Mi érdekel bennünket ? A modern emberről meg lehet állapitani, hogy erősen vizuális típus. Különös fogékonysága van a látási benyomások, a nézés örömei, a szemlélet szenzációi iránt. Ké.; ékben lát és képekben gondolkodik. Következésképen legjobban szeret képekben jutni uj ismeretekhez, képekben tanulni. Erre készteti a mai embert egész életmódja, élettempója, amrly szinte megállás nélkül hajszolja előre. Siet a munkájával és épen ugy siet az életével is. Kevés a hajlama az elmélyülésre, a kontemplációra. Epen ezért megelégszik azokkal a gyors benyomásokkal, amelyeket a képek adnak neki. Meg lehet figyelni például, hogy napról-napra miként növekszik szerepében és jelentőségében a fénykép és mint válik az ismeretterjesztés ás hirközlés legfontosabb és legnépszerűbb eszközévé. A képnek ez a nagy kultusza ás nagy népszerűsége elválaszthatatlan kapcsolatban van az uj civilizáció na^y életrohanásával. A kép tudomásvételéhez úgyszólván idö sem kell és a kép mégis nagyon sokat mond. Kém veszi el a munkában fáradt ember ifi^djjét és nem kivan sok erőfeszítést fantáziájától sem. 5alán túlzott aggodalom, de vannak mégis sokan, akik ugy érzik: a kép, a fénykép, a mozgó kép a betű versenytársa lett. Égy azonban kétségtelen: szerepe a mai életben igen nagy és egyre növekvőben van. Van egy régi mannás, amely régi igazságot foglal magában: nem elég nézni, látni is kell tudni. A régi ember nem látott annyit, mint a mai. Kevesebbet utazott és nem forgatta át naponta képes lapok, illusz-^ trált könyvek seregét. Kevesebbet látott, de azt joboan látta: volt látási kultúrája, rendelkezett a szemlélet művészetével, ^z az, ami a mai emberben nagyon, de nagyon hiányzik. A látást, a szemlélet tudását és érzékét nevelni kell és erre nincs ^obb iskola, mint a művészetnek, a festümüvészetnek azok a halhatatlan remekei, amelyeket a művészet nagy mesterei alkottak meg. A nagy mesterek, akikben a művészi kifejezés adományán, az alkotó és formáló képzeteken kivül megvolt a látó fantázia bűvös kris&álya, amelyben tarka pompában csillan fel a teremtett világ minden látható szépsége é3 ki nem merithető gazdagsága. le a törekvés, hogy ezt a nevelő, szemet és lelket megnyitó is-, kólát megkaphassa a mai ember, csak ugy lehet sikeres, ha az, aki ennek a nagy és szép feladatnak elvégzésére vállalkozik, meg tudja találni a legjobb utat. A mai ember el van kényeztetve: megvárja és megkivánja, hogy mindent elvigyenek hozzá. Teljesíteni kell ezt a feltételét és .rögtön nyert űgyiák van. 11

Ma már meg van a mód arra is, hogy a világ nagy festőművészeinek a világ minden táján, csak sok utazással és még több költséggel megszemlélhető alkotásai megtalálhassák ezt a gyors- és kényelmes utat. A legújabb reprodukció teoiinii a a legteljesebb tökéletességgel tudja viszszaadni a festészeti ..lüremekeknek nemcsak rajzát, hanem épugy eredeti szineit, a szinek minden finomságában és szépségével együtt.